Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)
II. A gyógyászat történelméből azt látjuk, hogy annak minden törekvései, ösztönszerüleg, az emberbenlévő élet-erjedésnek rendezésére voltak irányozva
53 Az átomrendszer az anyag állományát illetőleg általában el is van fogadva mind mostanig. De miután, mindemellett is a testek közt anyagi különbségek mutatkoznak, ezeknek az elemi legkisebb, egyszerű és tovább oszthatlan átomokban kell alapulniok. Tehát az -eddigi átomrendszer-elmélet szerint magában az anyagban többíéleség tételeztetek fel, minek ismeretlen oka a parányok és imponderábiliák kétségbe vonható elméletéből hozatik le. Ezzel ellentétben a legújabb időben Dellingshausen (1874-ben megjelent müvében) csak is egyetlen egyféle anyagból állónak véli lenni az egész világot, és minden dolgot benne. Ezen világ-anyag ruganyos és hullámzásban van. Az anyagok közti különbségek pedig ugyanazon egy világanyagnak különböző minőségű hullámzásából származnak. Hasonló véleményt és nézetet nyilvánított e jelen mü szerkesztője is a „Kül- és Belvilág létjelenségei“ czim alatt 1874-ben kiadott müvében. Melyben indokolva a hevenyt állitom a világ egyetlen ős-anyagának lenni. Ezen legujabbi hullámrendszer-elméletből köny- nyebben és érthetőbben magyarázhatók ki minden természeti jelenségek, az imponderabiliákkal együtt, s csak is ebből érthetők meg a fénynek, hevenynek, villanynak sat. más testekkel való és más testekké váló elváltozásai. Miknek megfejtésére a határozott nagyságú parány- és átomrendszer-elméletből kiindulva, nem lehetnénk oly könnyen képesek. Egy további kikerülhetlen kérdésre, hogy az ős- anyagot mi indíthatta mozgásba és mi tartja azt örökös hullámzásban, értelmünkben összeolvad a physikai külső és erkölcsi belső világ, és az érzékelhető anyagi erő, a maga korlátoltságában, az érezhető szellemi erő határtalanságától csak idő- és helyszerint különbözik. Miként szerző ezt ,.A szellem hatalma az anyag felett“ czimü röpiratában 1877-ben, physikai s egyéb adatokkal, kimutatta.
