Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)
II. A gyógyászat történelméből azt látjuk, hogy annak minden törekvései, ösztönszerüleg, az emberbenlévő élet-erjedésnek rendezésére voltak irányozva
latától, a természetes iránytól eltért és az önképzeletnek, csakis egyénileg külön érezhető, magányában eltévedett, elmerengett, ezen korban ébredett fel verulámi Baco Ferencz (1560—1626.) Megmutatta az ismeretek szerzésének útját, s meghatározta a felfedezések módját. Állitmánya, miszerint inductió utján származik a tapasztalat, és tapasztalat szüli a tudományt, mind mostanig vezérigazság gyanánt maradandólag fenáll. Ennek, mint útbaigazitó fénynek, világánál a természeti testek és tünemények ismét vizsgáltatni kezdettek, tapasztalatok gyüjtettek és a természettudomány óriási müvének felemelésére számos munkások indultak dolgozni s azon fáradoznak mai napig is. A már Pláto által figyelembe vett, és Campanella által ősanyag gyanánt szerepeltetett meleget, vagy is a hevenyt, Broussais Ferencz József Viktor (1772—1838.) egy fő-ingernek tartja, mely működésbe hozza azon ismeretlen erőt, minélfogva az orgánumok egybeállittat- nak. Ezen ismeretlen erő ad az élő testbe egy sajátságos anyagvegyülést. összhuzékonyságot és érzékenységet, mikből az állati élet áll. Az állati életet külső ingerek tartják fenn. Mindaz, a mi az élet jelenségeit emeli, inger. Ilyen egyik és legfőbb inger szerinte a meleg, vagyis heveny. Az összhuzékonyság és érzékenység mihelyt a test valamely helyén fokoztatnak, fokozódnak annak más helyeiben is. E jelenségek a sym- páthiák, melyek idegek által eszközöltetnek. Broussais szerint minél számosabbak a sympathiák, annál nehezebb a betegség egy egyénben. Ha Broussais az ismeretlen életerőt egy ismeretes erjedési folyamathoz hasonlítja és párhuzamba állítja például a must-erjedéssel, az életingereket az erjedést ingerlő hatányokkal ugyanazoknak, és köztük a hevenyt a legfőbbnek, találta volna. Az anyagvegyülés az erjedésnél aként történik mint az emberi testben; az összehuzékonyság és érzékenység pedig például az erjedő eczet-bakteriáknál is épen úgy A *
