Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)
V. Az összes therápia és therápeutika, vagyis a gyógykezelés és gyógyszerelés tudománya és mestersége, nem egyéb mint erjedést rendező eljárás. Azon gyógyeljárások, étkek, italok és gyógyszerek, melyek az erjedést általában, különösen pedig a must-erjedést és az emberbeni élet-erjedést erősbitik és előmozditják vagy gyengitik és gátolják
többé-kevésbé más tárgyak is oly mérvben, minőben szilárdabbak vagy tömörülésből szóródásba menni hajlandók, veszik magokba a meleget. Testi melegünknek kisugárzása, főleg a körülöttünk lévő szilárdabb és hidegebb tárgyakba folytonosan történik. Ezért főleg télben a szobának hidegebb szelek felöl eső, tehát hidegebb, falaihoz közel fekvés, hideg vaskemenczéhez, kövekhez sat. közel hálás miatt nem kevés gyerekek, s más gyengébb korú vagy nemű egyének, szenvednek leerjedési helyleges bajokban, hüdés- ben, csúzban sat. A különböző hőfokkal és különböző melegvezetö képességgel biró testek annál nagyobb mérvben adják és veszik egymásból sugárzás utján a meleget, minél közelebb vannak egymáshoz; ha pedig egymást érintik még sokkal nagyobbá lesz a meleg-közlés köztük. Minélfogva a melegebb test a vele érintkező hidegebb testbe, főleg ha ez még jó meleg-elvezető is, csaknem önti ki magából a meleget. Ennélfogva mi a levegőbe, vagy fürdéskor a vízbe, különböző hidegebb tárgyakon ülve, állva, velők egy vagy más módon érintkezve, ezekbe folytonosan meleget adunk közlés, vagy magunkból a melegnek azokba öntése útján ; vagy megfordítva meleget szivünk be be- őlük magunkba, ha azok testünknél melegebbek. Ezt különösen a meleg-elvezetőbb ásványi szilárdabb testeknél, például a vasnál, fémeknél, köveknél, jégnél, víznél, nagyobb mérvben és gyakrabban; a fánál, s egyéb növényi vagy állati testeknél pedig kevésbé tapasztaljuk. Ez utóbbiak ugyanis általában véve a meleget inkább megtartják és kevésbé adják ki magokból ha egyszer nagynehezen magukba vették. Ennek oka az hogy a növényi és állati részek, ha kiszáradtak, zilált rost- vagy sejthalmazatokból állván ezek közé levegő húzódik be. A levegő pedig magára, mint sok más gáznemü testek is, a meleget nagyon roszul — 170 —