Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)
IV. Az ember egészségének és betegségének mibenléte a benne lévő erjedések minőségében van. A láz, lob, hőfok-változások, ütérlökési, légzési, kiválasztási rendellenességek, valamint a szervi működések zavarai és az öszszeesés is csak egyes jelei a betegségnek, úgy, miként bizonyos hőfok, összetartás, ruganyosság, zsong sat. is jelző eredményei az egészségnek
148 a vérből hanem kívülről is nyerve, a helyi szükséglet szerint választják és változtatják, a feleslegeket pedig eltávolítják és eltávolíttatják. Nemcsak hogy a vérből is veszi, de még a vérbe is maga az idegrendszer gyűjti és készíti a szükséges tápanyagokat össze. Az idegeknek tehát nagyon sokféle teendői és hivatásai vannak a kívülről beszerzendő anyagok és erők átváltoztatásában és alkalmazásában. Ezen terjedelmes élet-munka felvan osztva, s ezen különböző munka-osztályok vezetői a különféle idegosztályok. így vannak idegosztályok, melyek a külső anyagokat időnként tömegesen veszik be a testbe, ezek az önkényes elhatározás alá tartozó mozdidegek, melyekben tömeges erőmüveletté váltatik ki azon elemi pa- rány-mozgás, mely a látás, hallás, tapintás sat. érzékidegeken át vétetett be. Az emésztő szervekben pedig az anyagtömegek erőmüveletei az emésztő idegek utján, megfordítva, átom- és paránymozgásba mennek át és a mechanikai erő vegyerővé válik ; mihez meleg szükségeltetvén, ezt az edénymozgató idegek szolgáltatják sat. így változtatják a tápláló idegek, táplálás közben, a vér folyékony alkatrészeit szilárd szervezetekké, miáltal meleg fejlik ki. A meleget villanynyá és delenynyé, vagy megfordítva a delenyt villanynyá és meleggé változtatják az idegek bennünk aszerint, a mint a helyleges erjedési folyamatok rendje kívánja. Egyik vagy másik eredményből, vagy bevételből, tapasztalati úton, biztonsággal következtethetünk az erjedési folyamatok nemére és fokminőségére. így következtettünk fennebb az érlökés és légzés szaporasá- gából és a hőfokból az erjedési műveletnek fokozatára. Legbiztosabban és legpontosabban akkor lehetne ugyan az életerjedés minőségére következtetést és számítást tenni, ha tudnók egyfelől a bevett anyagok és hatányok mennyileges és minöleges összegét, másfelől pedig a kiválasztott és kiadott mennyiségeket. Ekkor
