Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)
IV. Az ember egészségének és betegségének mibenléte a benne lévő erjedések minőségében van. A láz, lob, hőfok-változások, ütérlökési, légzési, kiválasztási rendellenességek, valamint a szervi működések zavarai és az öszszeesés is csak egyes jelei a betegségnek, úgy, miként bizonyos hőfok, összetartás, ruganyosság, zsong sat. is jelző eredményei az egészségnek
kenese által idéztethetnék elő. A lehűlés legnagyobb mérvben verejték-képződés és vizelpárolgás által történik, 2—3-szor nagyobb mérvben mint láznélküli állapotban; de verejték és vizelpárolgás még áthatlan takaró alatt sincsenek meg akkor, midőn a láz emelkedésben van. A lázban szenvedő középleg 1-5—2 annyi meleget vészit mint láztalan állapotban, de annyival többet is termel. Wachsniuth szerint, a láz egyfelől a fokozott hőtermelésnek, másfelől az idegrendszert bénitó hatásnak eredménye. Tscheschichin szerint, a láz egyfelől a gerinczagyi idegközpontok működésének erős- bödött, az agy mérséklő részének pedig gyengültebb voltából következik. Cl. Bernárd és Schiff szerint vannak az edényszükitő idegek*) mellett positiv edénytágitó idegek is (ezek Bernárd szerint az agyi edénytágitók). Előre menő erősb, közvetlen behatások a szükitők tevékenységét idézik inkább elő; a tágítok könnyebben, csekélyebb ingerek által és állandóbban hozatnak, reflexio utján, működésbe. így Bernárd szerint a sympathicus idegrendszer reflexio utjáni működése okozza a kisebb edények szűkítésével a hideglelést, mire annak elernyedése állván be a vérkeringés, hőfok, verejték sat. nagyobb mérvben mutatkoznak. Az érzidegek reflexio utján hatnak a tágító vagyis melegítő és a szűkítő vagyis hütő idegekre is. Ezért egy helyleges sérülés lázt okozhat. Budge szerint az edény idegeknek egyik központja az agyban, a nagy- agykocsányok közelében, egy másik alsó központ pedig a gerinczagyban van elhelyezve. Végre Virchow és Sámuel a lobra nézve kimutatták, hogy a szövet, edény, vér, ideg sat. egymással oly kölcsönösségi viszonyban vannak, minélfogva egyiknek bomlása vagy zavara a többire is kiterjed. A lob kiindulási pontja lehet egyikben vagy másikban e részek közül, de az, teljes mivoltában, csak akkor van jelen, midőn a nevezett részek *) Bernárd szerint ez a Sympathikus idegrendszer.
