Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)
IV. Az ember egészségének és betegségének mibenléte a benne lévő erjedések minőségében van. A láz, lob, hőfok-változások, ütérlökési, légzési, kiválasztási rendellenességek, valamint a szervi működések zavarai és az öszszeesés is csak egyes jelei a betegségnek, úgy, miként bizonyos hőfok, összetartás, ruganyosság, zsong sat. is jelző eredményei az egészségnek
133 Ezek után nem csodálkozhatunk azon, hogy a ragályos vagy egyéb járványok főleg összezsúfolt emberek között, például táborozásokban, várakba bezárt csapatokban, népes nagyobb városokban ; a kellő táplálék hiánya, nagyobb munkaforgalom és szokatlanabb étkek rendkívüli használata mellett; másfelől az egészségre kedvezőtlen, de bizonyos erjedések fokozására és betegségek megindítására kedvező időjárás, termés, légköri melegség, nedvesség, s ezeknek gyakori váltakozása sat. kíséretében ; midőn a test kiválasztásai, a kiürítések szokott rendje, mennyisége és minősége megzavartatnak, tehát : rendesen nem egy hanem többféle okok következtében, lépnek fel vérhas, hagymáz, himlő, váltóláz. diphtheritis, cholera, pestis sat., alakban. És a szerint, a mint a betegségeknek lehető sokféle okai közül némelyek egyik vagy másik alakba csoportosulva kiválóbban hatnak, származtatják a betegségeknek egyik vagy másik nemét. Nagyon téved az ember, ha azt véli, hogy bizonyos betegséget csak egy külső vagy belső ok származtathat. Sőt még a külső és az emberben magában meglevő belső okok is rendesen több számmal hatnak össze a beteges erjedések előidézésére. Tapasztalhatni például, hogy a cholera felléptét megelőző bizonyos termések, gabona, gyümölcs sat. korán érődnek, betegesek s korán rohadnak. Tehát ezek, de egyszersmind a túlérlelő légköri behatások is, mik alól az ember sincs kivéve, mindannyi tényezők a meglévő belső okok mellett. A himlő-járvány rendesen tavasz- szal vagy nedves, meleg tartós ősszel lép fel, mikor a nedvesség és melegség nem csak a növényekben, de az emberekben is nagyobb erjedést okoz a felületben. A vérhas inkább nyárban és őszszel jár, midőn a gyümölcsök sokszor nagyobb mennyiségben és emészthetle- nebb minőségben vétetnek be. Hagymáz és váltóláz pedig inkább a nedves hidegnek nedves meleggel
