Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)

IV. Az ember egészségének és betegségének mibenléte a benne lévő erjedések minőségében van. A láz, lob, hőfok-változások, ütérlökési, légzési, kiválasztási rendellenességek, valamint a szervi működések zavarai és az öszszeesés is csak egyes jelei a betegségnek, úgy, miként bizonyos hőfok, összetartás, ruganyosság, zsong sat. is jelző eredményei az egészségnek

teges helyeken. Az apró élesztő-sejtek, a gömb alakú bakteriák (Billroth micrococcosai), a diphtheritist akkor okozhatnák, ha szaporodásaik által rostany (Fibrin) kép­ződést idéznének elő ; de megfordítva a rostany képződik aránylag nagy mérvben betegesen ki, s azután e be­teges helyen mutatkozik a bakteriatenyészet nagyobb mérvben. Ezen s egyéb betegségekben az ellenkezőt állitani, és Hallierrel. ki minden ragályos betegség okául bizonyos gombafaj csírasejtéit találta az elbetegesedett szervezetben, feltenni, hogy idegen fajból és osztályból származott csírasejtek rakodnak, a levegőből vagy nedves úton. az ember egyik vagy másik szervezetébe, s ebben tovább tenyészve okozzák a bajt és betegségeket, annyi lenne, mint azt állitani, hogy terhesség idején a méhben, em­lőkben sat. seregesen fejlett akaratlan izomsejtek s egyéb sejt-szervezetek idegen növényi vagy állati fajok beván­dorolt csírasejtéiből erednek ; holott köztudomás és ta­pasztalás tárgya, hogy azok a méhbe jutott ugyanazon emberi faj férfi nemének élesztő ondósejtei által okoz- tatnak, ezek által megindított helyleges erjedés utján. Másfelől pedig a Halber s követőinek véleményét megczáfolja azon tény is, hogy a betegségek okául vett idegen növényi vagy állati fajok csírasejtéi, levegő vagy viz utján, untalan és nagy számmal jutnak egészséges emberekbe is a nélkül, hogy bennök bajt okoznának. Hogy lehetnek, sőt vannak is. kivételesnek látszó esetek, midőn például veszett kutyák vagy mérges kí­gyók méreg-váladékai emberbe jutva ebben veszélye­sekké válnak, az tagadhatlan ; de ezek csak olyba te­kintendők, mint bizonyos egyéb, idegen fajokra is vo­natkozó, közös mérgek. Különben is ezzel ellentétben van például ama másik köztapasztalat, minélfogva a tehénhimlő anyaga emberbe ójtva ennek nem árt, de emberhimlő anyaga emberbe ójtva, ebben hasonló ve­szélyes erjedést idéz elő. Van és lehet a levegőben és földi nedvekben elég — .131 — 9'

Next

/
Oldalképek
Tartalom