Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)
IV. Az ember egészségének és betegségének mibenléte a benne lévő erjedések minőségében van. A láz, lob, hőfok-változások, ütérlökési, légzési, kiválasztási rendellenességek, valamint a szervi működések zavarai és az öszszeesés is csak egyes jelei a betegségnek, úgy, miként bizonyos hőfok, összetartás, ruganyosság, zsong sat. is jelző eredményei az egészségnek
123 Mindezeket elgondolva és számításba véve, tegyük fel, hogy egy teljesen egészséges ember életviszonyai oda változnak, hogy a szokott szükséges tápkellékeknek egyike vagy másika vagy talán mindenike is tartós időn keresztül, kevesebb mennyiségben vétetik be, mint a fennebb említett tapasztalati szabály szerint kellene ; azonban a vizivás, légzés, lehetőségig a dolgozás és szabadban mozgás mint addig azután is tartanak, hasonló hőfokkal, villannyal és fénnyel ellátott levegőben. Ekkor az emberben, ki a maga iránti természetes tisztet a kellő táplálékok rendes bevételében elmú- lasztja, nem szűnik meg a természet munkálkodása. Az erjedések benne tovább tartanak, a kiválasztások légzés, vizellés sat. utján nem szűnnek meg. Fogyni kell tehát először és legnagyobb mérvben azon tartalék- mennyiségnek, melyboai a melegfejlesztő éghető anyagok' és táplálékok felhalmozódva vannak. Ennélfogva egyelőre a legnagyobb apadás lesz a zsírszövetben, lépben, májban, hol a zsiradékok, szénvizegyek, vagy mint a májban és lépben a (különben is emésztési, er- jesztési s egyéb czélra felhasználás végett szétbom- landó) vérsejtek szoktak felhalmozva lenni. Később ezen anyagoknak fogyásával aránylag a fehérnyének na- gyobb-nagyobb bomlása áll be; az izmok és a vér, fehérnyéjöket veszítve, megfogynak; a vér és minden egyéb szervek vizenyösebbek lesznek, s e miatt még a vizivás és az éleny bevétele is csökken. S igy végre előáll, egy visszereshez hasonlóbb, vizenyősebb, pro- toplásmában és rostanyban szegényebb vér mellett, az általános erőtlenség, gyengeség, soványság sat. A melegtartó fehérnyefélék bomlásával a test-és vérmelegének bizonyos mennyiségben és fokban tarthatása kevésbé lehetséges. Az állat-életi idegrendszer utján villany, fény, meleg s egyéb alakban bevett áramlatok nagyobb mérvben hathatnak a véredények tágítására, miket az együtt- érzidegek a hiányos vegyforgalom miatt kevésbé vagy
