Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)
IV. Az ember egészségének és betegségének mibenléte a benne lévő erjedések minőségében van. A láz, lob, hőfok-változások, ütérlökési, légzési, kiválasztási rendellenességek, valamint a szervi működések zavarai és az öszszeesés is csak egyes jelei a betegségnek, úgy, miként bizonyos hőfok, összetartás, ruganyosság, zsong sat. is jelző eredményei az egészségnek
119 részint a fenékre, részint a felületre megülepedtek és az erjedő, mozgó életnek semmi jelét nem mutatják. Ha pedig ugyanazon szőllö-must héjjától, magrészeitől és kocsánykáitól vásznon át leszűrve, napontai keverés nélkül tartatik ugyanazon melegben, úgy, hogy a folyadék felületének egy tized része a szabad levegővel érintkezésben maradjan, hat-nyolcz hét múlva erős bor- eczet válik belőle. Ellenben, ugyanezen viszonyok között, ha a szabad léggel érintkező felület az egész mustfelületnek csak egy ötszázad vagy ezered részére szorítkozik, hat-nyolcz hét múlva, mustunkból jó, Ízletes asztali borunk lesz. Ugyanazon szőllő nedvéből mennyi különböző eredmény lehet, beteges vagy egészséges erjedés mellett. Az első esetben ugyanis főleg a csersavas és kisebb mérvben a kéksavas erjedésnek felülkerekedése miatt az erjedések egész rendje megzavartatik, meggá- toltatik és fanyardad, izetlen vizet eredményez. A második esetben, nagyobb mérvbeni élenybevétel mellett, nagyobb oxydátio közben, az eczeterjedés lesz túlnyomóvá s lesz eczetünk. A harmadik esetben pedig rendes, helyes kezelés mellett, az illető erjedésnemek kapcsolatos menete után, Ízletes bort nyerünk. Ez bizonyára egészséges eredmény minden pinczegazda előtt is; holott a más kettő különböző, beteges bor elfajulásnak tekintetik. Miként a musténál, aként történik az ember életerjedésénél is, ennek rendetlenségbe jövetele. Mihelyt ugyanis az emberi testben lévő különb/éle er~ edések, minőségben vagy mennyiségben, oly alakban és módon megváltoznak, hogy azok miatt a táplálkozás, a bevételek és kiválasztások szokott mennyisége, alvás, ébrenlét és általában a munkálkodások idöszerinti rendje megzavartatik vagy meg akadály oztatik, az ember beteg. A. betegség tehát az emberben lévő erjedési folyamatoknak olyaten rendkívülivé megváltozása, mi mellett az emberi
