Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)

I. A gyógyászati rendszerek történelmi rövid áttekintése

beteget mindenki, teljes részvéttel meggyógyíthatni, büszke örömének tartja. Ezért nem csodálkozhatunk azon, ha már az aegyptomiak idejében, ez előtt 2—3 ezer évvel, főpapokat és királyokat találunk betegek ápolásával és orvoslásával foglalkozni. Klistirok. fürdők, test-dörzsölések, hánytatok és hajtők adása, körülmetélés és bebalzsamozás voltak gyakori alkalmazásban, mit tőlük a zsidók és görögük is eltanultak.

Ha zsebóránk rendes jól járásában megáll, vagy megromlik, bizonyára nem lakatoshoz, hanem ahoz értő ügyes órás mesterhez fordulunk vele, hogy megjavítsa.

Az ember müszerkezete sokkal kényesebb és finomabb mint a legmesterségesebben készült óráé is. Azért a beteg megbomlott egészségének helyreállitására mindenkor. a legmegbízhatóbb orvoshoz igyekszik folyamodni.

Eegmegbizhatóbb orvos pedig az, ki az emberi müszerkezetet legjobban ismeri. Ha volna oly művész, ki képes egy élő embert előállitani mindazon részekből, mikből az a természet által egybe van szerkesztve, az lenne a legmegbizhatóbb orvos is ; ki nem csak a beteget egészségessé, hanem még a holtat is elevenné tudná tenni.

Valamint egy óra vagy bármi egyéb és finomabb szerkezet, úgy az ember is bizonyos anyagrészekből áll, melyek a természetben, sőt körünkben is, kellő mennyiségben megtaláltatnak. Ezen illető anyagrészeknek, mint egybealkotó elemeknek, bizonyos alakban, elhelyhezkedésben és mozgásban léte teszi úgy a szerkezetet mint az élő szervezetet is, úgy az óránál, égő gyertyánál, gőzmozdonynál, villanytávirónál, valamint egy ásvány és növényalakulatnál, vagy állati és emberi egyéniségnél is.

Egy embertől ha az ételt, italt megvonjuk, bizonyos idő múlva megbetegszik és elhal. Székelése vize- lése ha bármi okból, huzamosb ideig felakad- hasonló'