Gerlóczy Zsigmond dr. (szerk.): Az egészség könyvtára 3. A mérgezésekről (Budapest, 1907)

II. Mérges növények és növényi anyagok - 1. Bélgyulladást okozók

93 csúcsokat s gyümölcsöket, a ruta virágot, sáfrányt használják erre a célra, — Ez utóbbiaktól a vizelet, hányadék, székelet, magzatvíz mind sa­játságos nehéz szagot kap, miről s a kihányt növénydarabkákról a mérgezés könnyen fel­ismerhető. — A koraszülés úgy következik be, hogy a mérges anyag által okozott nagy vér­bőség a belekről a méhre is reáterjed, ott vér­zést okoz s a vérzés leválasztja a magzatot tápláló lepényt a méh faláról. Ekkor a magzat elhal s a méh azt kiüríteni igyekszik, ami azonban nem mindig sikerül rendesen. Az ilyen magzatelhajtások rendesen méhrepedéssel, nagy vérzéssel, vérmérgezéssel, az anya súlyos meg­betegedésével, gyakran halálával szoktak vég­ződni. A drasztikus szerekkel való mérgezésnél, ha elég korán van még, hánytatással távolítsuk el a mérget a gyomorból Azután a gyulladt nyálka­hártyák bevonására nyújtsunk a betegnek kemé­nyítős, nyákos teákat, tojásfehérjét, tejet. Igen jók p. o. a zsálya, mályva, ziliz (althaea), vagy szalep teák, vagy egy kávéskanál keményítő egy csésze vízre megfőzve langyosan. A végbélbe langyos vizes vagy nyákos beöntéseket csinál­hatunk. Az erők fenntartására adjunk csersavas 'leendőink.

Next

/
Oldalképek
Tartalom