Gerlóczy Zsigmond dr. (szerk.): Az egészség könyvtára 3. A mérgezésekről (Budapest, 1907)
I. Mérges vegyi temékek - 5. Mérges gázok
83 Szénsavgáz-tnérgezés és oxigén-hiány. A szénsav színtelen, szúrós szagú és csipős ízű gáz, ami ásványvizekben igen gyakran előfordul s amit a közönséges szódavíz révén bizonyára mindenki ismer. Ez a gáz igen kis mennyiségben a levegőnek alkotó része; az általunk kilehelt levegőben több van, de nem annyi, hogy sok ember vagy élő lény lehelete képes lenne egy zárt helyiség levegőjét megmérgezni. Pl. Talck szerint egy zsúfolt tanteremben o.i %-ről 0.32%-re szökik fel a levegő szénsavtartalma egy óra alatt; Pettenkofer társas összejövetelek alkalmával a szobák levegőjében 0*72 %-et is talált s ha táncoltak és sok gázláng égett, még ennél is többet, 1—2%-ot. Jelentékeny mennyiségű szénsavat lehelnek ki a növények leveleiken át különösen éjnek idején, s ezért leveles virágokat tartani a hálószobában nem okos dolog. Az ilyen csekély mennyiségben felhalmozódott szénsav azonban mérgezést nem okoz, de a sok ember elhasználja a levegő éltető elemét: az oxigént és ennek hiánya, meg- kevesbbedése gyenge fokú mérgezést okoz, amely egy kis főfájás, szédülés, elhalványodásban, de néha ájulásban nyilvánul, némelyeknél pedig 6*
