Gerlóczy Zsigmond dr. (szerk.): Az egészség könyvtára 3. A mérgezésekről (Budapest, 1907)

I. Mérges vegyi temékek - 5. Mérges gázok

74

és a gyei-tyalánggal belépő mentőket pedig robbanásával ölheti meg. Szerencse, hogy bűze miatt könnyen észrevehetjük a gázömlést, de vannak esetek, mikor a világítógáz mintegy megszűrődve, szagtalanul áramlik a lakóhelyiségekbe. Gázmérgezések, eltekintve a nyitva felejtett csapoktól, létrejöhetnek úgy, hogy egy falba vert szöggel megrepesztik a gázvezetéket, vagy az utcai gázvezető cső reped meg és a gáz a talajlevegővel keveredik. Már most ha télen fűtenek a lakásokban, akkor a felfűtött meleg levegő, mely könnyebb lévén mindig fölfelé igyekszik, szívó hatást gyakorol az alsóbb Jégrétegekre, melyek helyébe tolulnak és így a fűtött ház mintegy magába szívja az alsó, hűvös talajlevegőt, amely gázzal van fertőzve (1. rajzot). Legjobban ki vannak téve ennek a veszedelemnek a pincék és a földszint lakói, de az emeletiek sem biztosan mentesek. Az ömlő gáz néha csodálatos hosszú utat tesz meg a föld alatt; így egy esetben 80 méternyire, más esetben 50 lépésnyire volt a mérgezettek lakásától a csőrepedés, 10—20 méternyi távolságból pedig már igen gyakran észleltek mérgezéseket.

A világítógáznál is sokkal többször szolgáltat alkalmat mérgezésre a széngőz. Mint már