Gerlóczy Zsigmond dr. (szerk.): Az egészség könyvtára 3. A mérgezésekről (Budapest, 1907)

Bevezetés (általános tudnivalók)

7

csen, de a heves hányás és hasmenés mellett egyéb ideges tünetek, rángó görcsök, eszméletlenség, deliriumok alig lépnek fel, akkor valami nem erősen maró, de a gyonrrrot és beleket izgató anyaggal lehet dolgunk (arzén, kéneső, rézgálic). Az ilyen mérgezések néha a csalódásig utánozzák a hevenyés bélhurutoí vagy a kolerát, a vérhast és ezekkel nem egyszer össze is tévesztik őket még orvosok is. Ha különösebb gyomor- és béltünetek nélkül csakhamar bódultság, bénaság, görcsök, szívszorongás, fulladás, deliriumok észlelhetők, akkor az igen veszedelmes növényi mérgekre, az ú. n. alkaloidokra gondolunk. Sokszor a tünetekből még az egyes alkaloidát is meghatározhatjuk: súlyos álom, gombostűfejnyire összeszűkült szembogárral «morfium»-mérgzzésTC mutat, míg a szesztől, karbóltól bódult ember pupillája inkább tág marad, s a méreg szaga is megérzik a leheletén; őrjöngő deliriumok, skárJátvörös bőr és kitágult szembogár azonnal a nadragulyacsoport mérgére, az «atropinra» engednek következtetni ; az egész testre kiterjedő tartós merevgörcsök esetén a «slrycbnin»-xz vagy hasonló mérgekre gondolunk, míg a nyavalyatörést utánzó rángatódzó görcsök az agyvelőt