Gerlóczy Zsigmond dr. (szerk.): Az egészség könyvtára 3. A mérgezésekről (Budapest, 1907)

Bevezetés (általános tudnivalók)

7 csen, de a heves hányás és hasmenés mellett egyéb ideges tünetek, rángó görcsök, eszmé­letlenség, deliriumok alig lépnek fel, akkor va­lami nem erősen maró, de a gyonrrrot és bele­ket izgató anyaggal lehet dolgunk (arzén, kén­eső, rézgálic). Az ilyen mérgezések néha a csalódásig utánozzák a hevenyés bélhurutoí vagy a kolerát, a vérhast és ezekkel nem egyszer össze is tévesztik őket még orvosok is. Ha kü­lönösebb gyomor- és béltünetek nélkül csak­hamar bódultság, bénaság, görcsök, szívszoron­gás, fulladás, deliriumok észlelhetők, akkor az igen veszedelmes növényi mérgekre, az ú. n. alkaloidokra gondolunk. Sokszor a tünetekből még az egyes alkaloidát is meghatározhatjuk: súlyos álom, gombostűfejnyire összeszűkült szem­bogárral «morfium»-mérgzzésTC mutat, míg a szesztől, karbóltól bódult ember pupillája in­kább tág marad, s a méreg szaga is megérzik a leheletén; őrjöngő deliriumok, skárJátvörös bőr és kitágult szembogár azonnal a nadragulya­csoport mérgére, az «atropinra» engednek kö­vetkeztetni ; az egész testre kiterjedő tartós merevgörcsök esetén a «slrycbnin»-xz vagy ha­sonló mérgekre gondolunk, míg a nyavalya­törést utánzó rángatódzó görcsök az agyvelőt

Next

/
Oldalképek
Tartalom