Gerlóczy Zsigmond dr. (szerk.): Az egészség könyvtára 3. A mérgezésekről (Budapest, 1907)

I. Mérges vegyi temékek - 3. Mérges fémek

37 mérgezés az iparban festékgyártásra használatos rézkloriddal, gyakrabban az ú. n. Grünspannal vagy ecetsavas rézzel. Ez utóbbi a háztartás­ban gyakori oka a gondatlanságból származó rézmérgezéseknek. A háztartási rézmérgezések a rosszul cinezett rézedényekre vezethetők vissza. Ezek felületén már rövid állás után vé­kony rézoxídréteg képződik, mely elhomályo­sítja az edény tükrét. Ez a rézoxid az ételek savanyúságaiban (ecetsavban, zsírsavakban, tej­savban, almasavban) könnyen oldódik és az étel mérges lesz. Fényesre súrolt rézedény is ártal­mas lehet, ha benne erősen savanyú vagy sós ételek főzetnek és hosszabb ideig állanak, mert ekkor is végbemegy a réz oldódása; épen ezért rendeli el a törvény azok belső felületének cinezését. A sok rezet tartalmazó növényi konzervek is ártalmasok lehetnek; ezekben a növények zöld festékanyagával, a klorofillal kép­ződnek mérges rézvegyületek. (Ilyen az ecetes ugorka, melybe rézpénzt dobnak, hogy szép zöld maradjon.) Az öngyilkosoknál a rézgálic bevétele után azonnal jelentkeznek a mérgezési tünetek, külö­nösen a hányás; míg ha ételekkel történt a réz­mérgezés, csak később jelentkeznek azok. Kéz­Tünetek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom