Gerlóczy Zsigmond dr. (szerk.): Az egészség könyvtára 3. A mérgezésekről (Budapest, 1907)

Bevezetés (általános tudnivalók)

Igen fontos az, hogy mérgezetteknél — kik rendesen kínjaiknak már tehetetlen áldozatai vagy épen önkívületi állapotban vagy mély bódulat­ban vannak, — nagyon ügyeljünk arra, hogy ha hánynak, öklöndöznek fejüket enyhén megemelve kissé balra fordítsuk, s a hányadékot, még ha nem is egyéb egy kis nyálkánál, — szájukból száraz kendővel azonnal jól kitörüljük. Ha a mér­gezett hányadékot szív be a légcsövébe, tüde­jébe, — lehet hogy a mérgezésből kigyógyulna, de áldozatául esik a beszívott hányadék okozta tüdőgyulladásnak.; Hánytatónak mindig az lesz a legjobb, a mi leghamarább kéznél van, esetleg a tollal, vagy ujjunkkal való garatcsiklandáshoz is folyamod­hatunk. Elég jó házi módszerek lesznek nagy mennyiségű langyos víz vagy olajos, szappanos víz itatása, egy kanálka mustárliszt vagy tubák lenyeletése. Legkitűnőbb a kékgálicz igen híg, gyengén kékes színű (i%-os) oldata, amiből i—2 evőkanál azonnal jól meghánytatja az embert s ez a szer minden kis fűszeres boltban is kap­ható. Ha a langyos víz itatását és mindjárt utána a hánytatást 4—5-ször megismételjük, elég jól kitisztíthatjuk a méregtől a gyomrot. Az elő­hívott orvos aztán a méreg eltávolításának egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom