Vámossy István dr.: A pozsonyi katholikus polgári ápoló intézet (Pozsony, 1898)

IV. Fejezet. Intézetünk pusztulása 1529-ben. II. Szulejman. I. Ferdinánd kegyelmes levele. A Klarissza-kolostor mint szegényeink ideiglenes menhelye. I. Ferdinánd második kegyelmes levele. A kórházi orvos és személyzet. Intézetünk újjászületése

IV. FEJEZET.

nem világi, hanem ismét jámbor czélokra fordíttatnak, mindezen és más okokból meghallgattuk és elünkbe bocsátottuk az esedezést és királyi tekintélyünknél fogva s a szegények iránti igazi irgalomból beleegyezünk, megengedjük és szabadságot adunk a fonnevezett fölterjesztőknek, hogy az említett kolostort ezután a szegény koldusok ápoló és menedékházáva átalakíthassák és a kolostor “összes és egyenként vett jövedelmeit és szerzeményeit a szegény koldusok javára és kényelmesebb eltartására fordíthassák. Ezt azonban azon különös megjegyzéssel, hogy e királyi beleegyezésünk, engedélye- zésünkhez és adományozásunkhoz az egyházi hatóság, azaz O Szentsége a Pápa, a mi Urunk fölmentése is megszereztessék. Ezen levelünk erejénél és tanúságánál fogva, a melyet saját kezünkkel aláirtunk és pecsétünk reányomásával megerősítettünk.

Kelt Bécs városunkban augusztus hó 25-én, az Ur 1540-ik, római birodalmunkban való uralkodásunknak 10-ik, a többiekben pedig 14-ik évében.

L. S.

(a pecsét helye,)

Ferdinand s. k.

44

J