Vámossy István dr.: Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban (Pozsony, 1901)
I. Orvosok Pozsonyban a XII. századtól Torkos Justus Jánosig - Papi orvosok. Doctorok - 10. Kiváló pozsonyi orvosok
41 az esetet csak hallomás után irta le, vagy mystificatiónak esett áldozatul, vagy pedig hogy a ezipész beleiből csakugyan előbújt az ascaris lumbricoides egy nagyobb példánya, mely azután a hírmondás útján Szent-Györgytől Pozsonyig kígyóvá nőtte ki magát, vagy pedig hogy a kígyó véletlenség következtében jutott a koporsóba. Annus VIII. pag. 94—107. Ob sérv. 57. De Hippomane. Állatgyógyászati. Obsérv. 58. De foetu canino a puero per alvum excreto. Érdekes observatio, ha — igaz volna és lehetne. Rayger nem maga észlelte az esetet, hanem harmadik szájból hallotta; a szereplők valószínűleg egy hysteriában szenvedő asszony furfangjánalc adtak jóhiszeműleg hitelt s felültették Ravgert is. Az értekezés szövege a következő : Duos catellos a viro octuagenario vomitu rejectos ex D. Rumbaum Epist. ad D. Schultz observavit Schenkius. Et Illustrissima Domina Budiana 1638. Oretenus retulit Dn. D. Spindlero, se propriis observasse oculis, mulierem ex mortu canis rabidi dium rabidam, aliquando ultra 18 frustra albicantia ejecisse, catellis nuper natis ita simile ut ovum ovo, prout ipse fusius annotavit in Observationibus suis lucem propediem visuris. Simile quid, nisi quod per inferiorem gutturem (ut Plaut, ait in Aul.) praeterito automno Mense Octobri, in vico transdanubiano Raickendorff duobus milliaribus hinc distante accidit. Puer quinq. annorum torminibus ventris correptus alvum deposuit. Accurrens mater inspectura excrementa, an non aliquid dysenterici subesset, nihil quidem tale, sed frustrum invenit carnis membranosum, albicans, illud ut, quid contineat videret, dissecans, foetum caninum bene conformatum cum stupore extraxit. Consternata mater, rem novam et insolitam statim ad Dominum illius loci, Illustr. et Excellentiss. Dominum Comitem Adamum Forgátsch detulit; hic misit Dn. D. Sehil- pachero, collegae meo honoratissimo et iste mihi monstraturus, in domo mea habuit, sed quia peregre aberam, ipse videre non potui. Post aliquot dies revertenti mihi omnia retulit oretenus et quia praefatus Excoli. Dominus Comes interea depingi ad vivum curavit, picturam exhibuit, unde ista deljneatio, quam adjungo. Puer quidem postea adhuc tormina sensit alvumq., crebrius deposuit, sed sine tali partu. Vivitantem adhuc salvus et incolumis,
