Vámossy István dr.: Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban (Pozsony, 1901)

III. Gyógyszerészek Pozsonyban a XIV. századtól Torkos Justus Jánosig - 2. Gyógyszerészeink kiképzése

.ne vegyék készen kereskedőktől, hanem praeparálják azokat a nyers anyagból maguk. A kolostorok, collegiumok, convictusok, eeminariumok gyógytárai csak saját embereiket láthatják el; nyilvánosan eladniok nem szabad. A theriac- és fűszerkeres­kedők, kő- és sérvmetszők, házalók, piaczi árusok és asszonyok (kofák) a piaczokon gyógyszereket csak az orvosi kar dékán­jának Írásbeli engedélyével árulhatnak. Az anyag- és fűszer­kereskedők, czukrászok összetett gyógyszereket nem árulhatnak, egyszerűeket sem lat, quint és fillér számra. A gyógyszertárakat a dekán 3—4 orvossal és két gyógyszerészszel vizsgálja. Láto­gassák végre a gyógyszerészek az isteni tiszteletet s a gyógyászat védőszentjeinek, Cosma és Damianusnak napját ünnepeljék meg. A már az orvosokról szóló czikkelylinkben említett okok­nál fogva a rendelet, mint levéltári feljegyzéseink csakugyan igazolják, mutatis mutandis Pozsonyban is érvényesült. Philippe idézett munkájában azt mondja, hogy már aquinói szt. Tamás a gyógyszerészek kötelességeit körvoualozó szabá­lyokat állított fel. Ily értelemben Philippe téved, mert a híres theologus csak az adás-vevés körül előforduló csalásról érte­kezik általában. Szabályai természetesen a gyógyszerészeket is kötelezik. így történt, hogy a patikáriusok részére kiadott utasítás nagy része a Doctor Angelicus elvein alapul. Érdekes­ségüknél fogva közlöm az idevágó szakaszokat.1 Secunda pars secundae. Quaestio LXXVI1. De fraudulentia, quae committitur in emptionibus et venditionibus. Art. prim. Quantitas autem rerum, quae in usum hominis veniunt mensuratur secundum pretium datum, ad quod est inventum numisma. Et ideo si vel pretium excedat quantitatem valoris rei, vel e converso res excedat pretium, tolletur justitiae aequalitas. Et ideo carius vendere vel vilius emere rem quam valeat est secundum se in­justum et illicitum. Quamquam emere quidpiam vilius quam valeat, seu vendere carius secundum se illicitum et injustum sit, potest tamen per accidens, secundum conditionis ementis ac vendentis, et illorum indigentiam, licite aliquid carius vendi, ac vilius emi, quam secundum se valeat, semper autem pecca­tum est ubi aliqua circa hoc fraus contigerit. Art. sec. Quod K i • - - - •' * : v ‘ • 1 S. Thomae Aquinatis, Opera omnia. Parisiis MDCCCLXXXII.- 278 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom