Vámossy István dr.: Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban (Pozsony, 1901)

I. Orvosok Pozsonyban a XII. századtól Torkos Justus Jánosig - Bábák

Bábák.

Végül még a bábákról kell megemlékeznünk.

A bábaügy Pozsonyban épp úgy mint egész,Magyarországban a XVIII. század közepéig egészen rendezetlen volt. A bábák kiképzése a lehető legprimitívebb s rendesen abból állott, hogy a bábajelöltek valamely gyakorló bábától nyertek hosszabb rövidebb ideig „elméleti és gyakorlati“ oktatást, mely idő letelte után, sokszor azonban már korábban is, mint szülésznők telepedtek le. Mesterségük ars libera volt. Míg azonban a ezéhek szervezetük következtében legalább némi biztosítékot nyújtottak arra nézve, hogy a sebészettel csakis „tanult“ egyének foglalkozhattak, a nélkül hogy a hatóságok beavatkozásától kellett volna tartaniok, addig a minden felügyeletet nélkülöző szülésznői gyakorlatot nagyobbrészt teljesen tudatlanok kezein találjuk. Említenünk sem kell, hogy a kuruzslás mindenkoron a bábák kedvencz és sokszor jövedelmező foglalkozása volt.

Városi bábának nyomára Pozsonyban már a XVI. század végén akadunk. A városi számadóköuyv 1596-ban egy „Stat- hebam“-t említ fel.1 Ugyanott 1626-ban már két városi bábáról van szó, egy magyarról és egy németről („ungrische und teutsche“).1 2 Fizetésük 5 tallér.

A városi bába a városi főorvos felügyelete és ellenőrzése alatt állott. Igénybe vették „szakvéleményét“, midőn valamely ügyben női személyek (orvosi) megvizsgálása vált szükségessé; e czélra a városházán külön szobája volt, mely neki nyilván lakásul is szolgált.3 Kötelességéhez tartozott azonkívül mindenesetre a vajúdók segítségére lenni és a szegényeket ingyen kiszolgálni.

A bábák kiképzésének módjáról értesít még az 1719. évi augusztus 14-éről kelt tanácsi bejegyzés,4 mely szerint Schulz

1 Ortvay, II. 2. 47.

2 Mákovszhy, „Pressburger Zeitung“. 1877. augusztus 22

3 Ortvay. U. o.

4 Protocoll. actionale, 1719. pag. 174.