Nediliczi Váli Mihály: Házi orvos szótárotska, az az betü szerént magyarúl szólló orvos könyvetske (1797)
Második rész. A' füvekről
A’ Füvekről. VJ ni, levét venni a’csengő fűnek, és a’kor- ságofoknak, vagy nyavalya- törőknek mindennap innyok adni (: akár azok ifjak, akár idősek:) igen hafznos. A’ csengő füvei meg-fözött bort innya jó méreg ellenző- vény ellen, hideg-lelés ellen, Sciatica vagy farsába ellen, a’ vér pökéít-is meg-állítja; az égett tagoknak gyógyítására a’ csengő fűnek öfzve-törött levele és magva, ha az ember reájok köti, bizonyosorvofság; ha a’ kábult, vagy efztelenségre hajlandó ember a’ csengő fűnek vizét ifzfza, magához tér. Ezen fűből tsinálják a’ Patikáriufok a’ veres olajt illyen formán: a’ csengő fűnek tifzta virágját meg-fzedik (:a’ mint emlí- ténk:) Sz. Jakab havában, üvegbe rakják olajt töltenek reája minekutána a’ fa olaj a’ csengő virágnak erejét magához fzívta; azon olaj ki-nyílt febet őfzve-forrafzt, fül fájáít, égéit gyógyít. Az ember’ ágyékának, hólyagjának, köldökének fájását meg enyhíti , ha az említett tagokat azon olajjal meg-keni. 9.) Cser levelű fü , másként fodorka, Deákul Tenerium, ollyan formán nö-fel kikelettel, mint a’ kakuk fü, azzal a’ külömb- séggel, hogy a’ levele fzélelfebb, mint a’ kakuk
