Szakcikk gyűjtemény

Török József: A két magyar haza első rangú gyógyvizei és fürdő-intézetei

96

pös, sós ’s kissé kesernyés izü. Hévmérséklete -f- 15° R. Aránysúlya pedig 1,04.

A’ f e 1 s ö-b ajomi konyhasós viz vegytani alkatrészei.

Ezen utólsó forrás vizét Erdély nagy nevű hydrologusai Bélteky és Pataky vetették vegybontás alá; talált pedig Pataky egy polgári fontban:

Szikhalvagból

. 388,

800.

Keserhalvagból

. . 17,

200.

Mészhalvagból

. . 14,

400.

Agyagföldböl

. . 0,

536.

Vonatanyagból

. . 0,

800.

Összesen 421, 736. szemért.

Bélteky az itt elősorolt alkatrészeket valamivel még nagyobb mennyiségüeknek találta; minélfogva ezen hatályos konyhasós vizet az ischli, kreuznachi, doberani, pyrmonti (sósforrás) ’stb. gyógyvizek természetes pótszere gyanánt tekinthetjük.

A’ felső-bajomi konyhasós vizek gyógyjavalatai.

Rendkívül magasztaltatnak ezen gyógyvizek:

1- ször. A’ görvélyes bántalmakban; a’ mirigyrendszerre szinte különszerüleg hatván.

2- szor. A’ makacs idült kütegekben.

3- szor. Az idült köszvényben ’s a ’görvély ’s köszvény-okoz- ta tagzsugorodásokban.

4- szer. Az ideggyöngeségben, szélhiidésekben, főleg ha ez behegedt fekélyek következtében jött létre.

5- ször. A’ takhártyák petyhüdségében ’s ez által föltételezett nyálkfolyásokban.

2. Az alsó-sebesi konyhasós vizek.

Magány rajzok.

L. V. Pantocsek, Aquae minerales Alsó Sebesienses. Pestini 1843.

A’ Sáros vármegyében kebelezett ’s Eperjes városától 1/4 mértföldnyire eső Alsó-Sebes mezőváros határán fakadnak ezen nevezetes gyógyvizek , mellyek szikhalvagbani gazdaságukat tekintve az eddigelé ismeretes e’ nemű vizeink között, mindjárt a’ felső