Szakcikk gyűjtemény

Török József: A két magyar haza első rangú gyógyvizei és fürdő-intézetei

83

A’ sibói konyha sós kénes viz vegytani alkatrészei.

Erdély hydrologusai Bélteky és Pataky vetették e’ nevezetes gyógyvizet mennyileges vegybontás alá , ’s mindkettő működésének eredménye meglehetősen összevág. Pataky egy polgári fontban következő alkatrészekre talált:

Kénsavas szikélegböl

78,40.

Szikhalvagból

.

82,80.

Szénsavas keserélegböl

.

2,90.

„ mészélegböl

.

1,00.

Könkénegszeszböl föloldott vasélecsböl

0,10.

Összesen

165,20. szem.

Szénsavból

. .

3,20. k.hüv.

Könkénegszeszböl

. ■

22,40. „

A’sibói konyhasós kénes viz gyógyjavalatai.

Az imént előadott vegybontás következtében ki kétkednék a’ szóbani gyógyvizek átható, oldozó , izgató és erősítő gyógyere- jéröl ’s bár tapasztalati adatok birtokába nem juthatánk, azt mind- azáltal biztosan állíthatjuk, hogy azok a’ megrögzött csúz ’s kösz- vényben , a’ görvélykórban, a’ hasüregi zsigerek dugulásaiban , a’ rüh , sömör , recset, ’s másnemű kütegekben csalhatlan sikerrel használtatnak.

8. Ä szombat falói konyhasós kénes viz.

Erdélyben a’székelyek földén, Udvarhelyszéknek Szombatfalva nevezetű falujától félórányira fakad két ásványos forrás , mellyek egyike savanyú, másika pedig kénes viz. Ez utolsó gyógy- czélokra is használtatik.

A’ szombatfalvi konyhasós kénes viz termé- szettani sajátságai.

Ezen gyógyvíz jegecztiszta , átlátszó és színtelen, kellemet- len , záptojás szagú, ’s nyilván sós izü. Hévmérséklete -f- 9° R., Aránysulya nincs meghatározva.

6 *