Szakcikk gyűjtemény

Török József: A két magyar haza első rangu gyógyvizei és fürdőintézetei

PÁRÁD.

m

IV. A PARÁDI VASAS SAVANYÚ VIZEK.

Párád helységétől délszaki irányban fél órányi távolságban fekszik az Óhuta nevű kis helység, melynek délkeleti szélén egy mély és szűk katlanképü völgyben csinos kápolna-alakú telő alatt fakad egy vastartalomra nézve rendkívül gazdag savanyúviz-forrás, mely a Meisznerféle vegyelemzésben IV-ik számmal jelöltetett. Ettől még inkább délre a bájos szépségű Ilona völgyben ismét egy másik vasas savanyú vizforrás buzog fel, vastartalomra az elsőnél még gazdagabb s ez a Meisznerféle vegybontásban V-ik számmal van jelölve.

A parádi vasas savanyú vizek természettan! sajátságai.

Mind két forrás vize tiszta , színtelen , átlátszó , szagtalan, ize kellemes savanyú csípős, utólagosan tintanemü. Hévmérséklete + 10° R. Edényben fölrázva erősen pezseg, miníszinte akkor is, ha bort vagy czilroinlevet töltünk hozzá. Jól bedugaszolt edényekben sokáig változatlanul marad. Nyitott edényekben ellenben lassanként megzavarodik, elveszti mind savanyú mind tintanemü izét és sárgásbarna, rozsda- képű csapadékot rak le. A belemártott fehérruha nemüeket is sárgásbarnára festi. —

A parádi vasas savanyú vizek vegytani alkatrészei.

A parádi vasas vasanyú vizeket, a kénesekkel együtt, mint fö- lebb láttuk először 1798-ban K i t a i b e 1 1827-ben pedig M e i s z n e r bécsi műegyetemi tanár elemezték s ez utolsó talált egy polgári fontban

IV.

V-ik forrásban

Szénsavas mészélegből

4,50

5,40

„ keserélegböl

—

1,80

1,70

„ vasélecsböl

—

4,80

5,30

,, szikélegből

—

—

1,40

Kénsavas szikélegből

nyomokat

6,40

Szikhalvagból — —

—

0,50

0,80

Kovasavból — — —

—

0,80

0,79

Összesen

12,40

21,60 szemért.

Szénsavból — — —

—

36,03

38,07 k. hüvelyk.

Ezen vegybontás után a parádi savanyú vizeket, minden eddig- elé ismeretes vasas savanyú vizek főnöke gyanánt kell tekintenünk, melyet vastartalomra nézve egész Európa e nemű legerősebb gyógy12*