Szakcikk gyűjtemény
Török József: A két magyar haza első rangu gyógyvizei és fürdőintézetei
UGOD. 169 kövévált kútkávázat is felfedeztetett, mely valószínűleg még a törökök korszakában épült volt. Majd 1823-ban Bole man Lipót, akkor Pápán tartózkodó, jelenleg pedig kisújszállási (a Nagy Kunságon) jeles gyógyszerész és kitűnő vegyész, mennyileges vegybontás alá vetette e gyógyvizet, melynek eredményéből még inkább kitűnvén e víz hatályossága, a földesuraság költséget nem kivélve czélszerü lak- és fürdőépületeket s a források körül egy kies kertet hoza létre. 1825-ben ismét Bar dió franezia iparos által tétetett fúrásokat, s ezek következtében egy ártézi kút nyittatott meg, melyből 10 első perez alatt két akónyi jegeeztiszta , italul használt savanyú víz szökik fel. — Jelenleg az egész fiirdöintézet egy részvényes társaság által kibérelletvén, az mindent elkövet, hogy mind a betegek, mind pedig a társalgás és múlatás kedvéért megjelenők igényeinek megfeleljen. Az ugodi savanyú vizek természettant sajátságai. Az ugodi gyógyforrások vize jegeeztiszta, színtelen, szénsav- szagú s kellemes csípős savanyú, kissé fanyar összehúzó ízű. Hévmérsékletük +10° R. Aránysulyok Meiszner szerint 1,001. Az ugodi savanyít vizek vegytani alkatrészei. Az ugodi gyógyvizeket a jelen század elején vegyészileg Zsoldos János Veszprém-megye egykori főorvosa , továbbá K i t a i b e 1 és Schuszter tanárok vizsgálgaták. — 1823-ban Boleman Lipót, 1838-ban pedig Tognio tanár vetették vegybontás alá. — Boleman Lipót talált egy polgári fontban: Kénsavas szíkélegböl — — — — 6,02 „ keserélegböl— — — — 2,12 ,, mészélegböl — — — — 0,48 Szíkhalvagból — — — — — 4,02 Szénsavas keserélegböl — — — 4,00 „ mészélegböl — — — 5,29 „ vasélecsböl — — — — 0,29 Kovasavból — — — — — — 0,10 Földi gyantából — — — — — 0,10 ^ Összesen 22,42 szemért. Szénsavból — — — — — — 5,00 k. h. Tognio tanár későbbi vizsgálata szerint találtatik ezen gyógyvízben határozatlan mennyiségű iblany is.
