Szakcikk gyűjtemény

Török József: A két magyar haza első rangu gyógyvizei és fürdőintézetei

BALATON FÜRED. 163 felé jöttek itt létre a fürdőépületek, gyógyszertár, sétatér stb., miután Cranz ezen gyógyvizeket is megvizsgáló s ismeretes munkájában (Gesundbrunnen der Oesterreichischen Monarchie. 1777) leírá. Ez időtől fogva rendes fürdöorvossal is el lévén látva ez intézet, híre a legújabb időkig napról napra emelkedik s nemcsak honi, hanem kül­földi nagyszámú vendégek által is látogattatik. Semmi kétséget nem szenved, hogy a fürdők fölvirágzására a kedvező helyviszonyok, s a tulajdonosok emberszeretö áldozatkészsége mellett leglényegesebb befolyást gyakorlott azon körülmény, hogy állandóan tudományosan képzett, tekintélyes fürdöorvosokkal volt ellátva, kik mindenkora kor kívánalmainak megfelelő intézkedéseket hoztak létre. — így Dr. Oesterreicher indítványára 1822-ben a Balatonban hidegfürdök állíttattak; később Pr. Adler folytonosan újittatott s javíttatott; je­lenleg pedig a szellemdús Dr. Orzovenszky Károly, a kifárad- hatlan tevékenységben minden elődeit túlszárnyalva, savó-gyógyinté- zetet, savó-fürdőket, balatoni iszapfürdőket, zuhany- és gőzfürdő- készületeket hozatott létre s a gyógyforrásokat a nagy tudományú főtisztelendő Rimely Mihály főapát kegyes engedélyezése és áldozat- készségénél fogva a tudomány jelen színvonalának megfelelő vegy- elemzés alá vettette; s ekként annyi gyógytényezőt hozott létre, hogy e tekintetben B. Füreddel alig mérkőzhetik más honi fürdöintézet. Van pedig a B.-füredi gyógyintézetben két ivókút és egy fürdő- forrás ; számos jól felszerelt fürdőszobák 40 fürdőkáddal ellátva, melyekben meleg ásvány- és balatonvíz-fürdök, továbbá iszap- és savófúrdök vételnek igénybe; a fürdőhely épületeiben 330 lakszoba kellőleg felbútorozva. — A balatoni hidegfürdö el van látva zuhany­készületekkel. A balaton-füredi gyógyvizek természettan! sajátságai. A balaton-füredi három gyógyforrás lermészettani sajátságai ke­véssé eltérők egymástól. — Az első ivóforrás, mely legújabban Fe- rencz József-forrásnak neveztetett el, oly gazdag vizű, hogy 24 óra alatti vízmennyiségét 1,600 akóra lehet becsülni. A forrásból üdén merített víz erössen gyöngyözik, jegecztiszta, színtelen, szén- savszagú, kellemes frissítő savanyú csípős ízű, mely kezdetben némi­leg a fémízt közelíti meg; az ivás után felböfögéseket eredményez. — Nyitva tartott edényekben s még inkább ha megmelegittetik elveszti említett ízét és finom sárgás-barna csapadékot képez, de jól beduga­11*

Next

/
Oldalképek
Tartalom