Szakcikk gyűjtemény

Török József: A két magyar haza első rangu gyógyvizei és fürdőintézetei

BRUSZNÓ.

145

A felső forrás vize élénk könkénegszagú, kellemetlen ízű, minélfogva inkább csak fürdöképen basználtatik. Hévmérséklete -J-160

K. s igy már a langyos vizek rovatába esik. Az alsó forrás vize pedig, mely italul használatik, +14° R. hévmérsékletü. Aránysulya 1,0068.

A brusznői gyógyvíz vegytani alkatrészei.

A brusznői felső forrás vizét Vagner Dániel kitűnő vegyészünk vetette 1839-ben mennyileges vegybonlás alá s talált egy polgári fontban :

A brusznői gyógyvizek lermésíellani sajátságai.

Kénsavas hamélegböl — — —

— 0,18

„ szíkélegböl —. — —

— 10,12

„ mészélegböl — — —— 2,09

Iíeserhalvagból — — -- —

— 1,89

Szénsavas keserélegböl — —

— 0,43

„ mészélegböl — —

— 7,28

Vtlsavas szíkélegböl — — —

— 0,91

Kovasavból — — — — —

— 0,10

Vasélccsböl — — — — —

— nyomokat.

Összesen 23,00 szemért.

A brusznői ásványvizek gyógyjavallalait ezen elemzés után a kónkéneg és glaubersó jelentélyes mennyiségére kell alapítani.

XIV. A BALFI VAGY FARKASDI KÉJNES GYÓGYVIZEK.

M a g á n y r a j z o k.

Scholtz Jeremiás: A soproni birodalomban lévő bálfi feredö mérsékletes áliapotja, természetének , munkálódó erejének és használatosságának magyarázó megírása. Csepreg. 1631.

Jeremias Scholtz: Descriptio thermarum Wolfscnsium ad Sempronium, c[iiae ignis beneficio calefiunt. Csepreg. 1631.

Andr. Oonradi: Kurzer Unterricht von den Wirkungen und nützlichen Gebrauche des Wolfser Bades. Oedenburg. 1772.

Balf v. Farkasé helység (németül Wolfs) Sopron megyében a Fertő tava mellett, szőlőkkel és gyümölcsfákkal beültetett dombok alján fekszik Sopron városhoz egy órányi távolságra. E helység határán két kénes ásványforrás fakad, melyek egyike, az éjszakkeletre

10