Szakcikk gyűjtemény

Török József: A két magyar haza első rangú gyógyvizei és fürdő-intézetei

30

zönséges, zsidó és szegények fürdője -f- 29° 75 R., fokozatú hév- mérsékletei. Aránysulya 1,0045. -fA’ tepliczi hévvizek vegytani alkatrészei. Mennyileges vegybontás alá ezen nevezetes ásványos vizünket Dr. Carl Alajos *j vetette, ’s egy polgári fontban talált:

Kénsavas keserélegböl

5,972.

„ mészélegböl

4,888.

Kettedszénsavas mészélegböl

6,712.

Mészkénmájból

1,427.

Agyagföldből

0,156.

Kovasavból . . .

1,712.

Összesen

20,912 szemért

Könkénegszeszböl

1,64.

Szénsavból

1,04.

Légenyszeszböl

0,38 köbhüvelyket.

Ezen alkat részeken kívül talált még csekély mennyiségű vas- és cselélecset, és súly vagy piréleget (Strotián).

Ezen vegybontásból immár fölötte érdekes és tanúlságos eredményeket vonhatunk, nevezetesen pedig 1) hogy a’ trencsin- tepliczi hévvizek a’ mészkéneg nagy mennyiségét tekintve, minden hasonnemü honi ’s külföldi ásványvizek fölött elsőséggel bírnak, ’s igy mind azon csúzos, köszvényes, görvélyes, sömörös, aranyeres és fémmérgezési bántalmakban, mellyekben a’ kénes, ’s különösen a’ mészkéneges fürdők az említett kóralakok tompa jellemüségénel fogva javalvák, páratlanok, és semmi más hévviz által ki nem pótolhatók. 2-szor hogy ezen hévvizekben egészen hiányzanak a’ szikélegsók, melly.ek külöoben rendesen minden kénes vízben, akár meleg, akár hideg legyen azelöjönek. 3-szor. Hogy az állólétrészekben szegényebbek ezen hévvizek, mint a’ rokonnemü aacheni, schweiz-bádeni, warmbrunneni, ’s ellenben gazdagabbak mint a’ nenndorfi, weilbachi, landeki, baregesi, bagneres de luchoni, és aqui-i kénes hévvizek. Meg kell azonban jegyezni, hogy az álló

*) Lásd kővetkező czimü munkáját: Die Schwefelquellen zu Töplitz nächst Trentsin im Königreiche Ungarn. Pressburg 1826.