Szakcikk gyűjtemény
Török József: A két magyar haza első rangu gyógyvizei és fürdőintézetei
TRENCSIN -TE PLICZ. 41 IV. A TRENCSIN-TEPLICZI FÖLDES KÉNES HEVVIZEK. Magányrajzok. Hermann A. De Thermis Trenchiniensibus commentariolus. Lipsiae 1726. T h e r m o p h i 1 i M o r a v i: Succincta narratio de origine et usu thermarum prope regiam civitatem Trenehinium. Olomucii 1752. Kurzer Bericht vom Ursprung und Gebrauch des weltberühmten Tepliczer, oder sogenannten Trentsehiner-Bades im Königreich Ilungarn. Olmiitz 1755. Kiesewetter A. F. Das hochgräflich Illésházysche, nächst Trenchin im Königreiche Ungarn gelegene Töpliczer-Bad. Brünn. 1774. S e i d 1 e r : Beschreibung des Trentschiner warmen- und gesundbades. Wien 1797. Weissenbach: Andenken an Trentschin, oder Abhandlung über das Trentschiner Bad. Brünn. 1817. Carl A. Die Schwefelquellen zu Töplitz nächst Trentschin im Königreiche Ungarn. Pressburg. 1826. Beer L. Les bains sulfureux de Trenchin, proprement dits de Teplitzpres de Trenchin, en Hongrie. Güns 1836. Thom. Kratochwilla: Kurze Abhandlung über die Heilquellen in Töplitz bei Trentschin im Königreiche Ungarn. Pressburg. 1838. Beer L. Die Trentschiner Bäder, oder die Schwefelquellen zuTeplitz nächst Trentschin izn Königreiche Ungarn. Pressburg. 1839. Ventura Seb. Die Trentschiner (Teplitzer) Schwefelthermen in Ungarn. Wien. 1857. A trencsin-tepliczi hévvizek legerősebb és leghatályosabb kénes hévvizeink közé számítandók. Már legalább 400 évtől fogva nagy hírben vannak s számos betegektől látogattatnak, sőt némelyek azt állítják, hogy már a rómaiak által használtattak s ezek véleménye szerint Trencsin vára Terentius római hadvezér által épitetett s nevéről kereszteltetett el. Ennek elitélését azonban a történelem búvárainak engedjük át. — Jordanus Tamás*) előadása szerint mintegy 450 évvel ez előtt egy Tepla helységi pásztor által fedeztettek föl s a fölfedezés jutalma az volt, hogy idült lábfekélyétöl, mely miatt csak mankó segítségével járhatott, megszabadult, mi nagy figyelmet gerjesztett a szomszéd falvakban, s alkalmul szolgált arra, hogy mások által is megkisértessenek sekként a számosbetegségekbeni fényes siker *) Lásd : Thomae Jordani a Clausenburgo publici March. Moraviae Medici: de aquis medicatis Moraviae Commentariolus. Francorforti 1580. czímfi munkát.
