Szakcikk gyűjtemény
Török József: A két magyar haza első rangu gyógyvizei és fürdőintézetei
26 MEHÁDIA. Lajos- és Herculesfürdök keletkeztek, s alapját képezek a mostan már virágzó állapotban lévő s nagyszerűségét tekintve Európában majdnem páratlan fürdöintézetnek. *) A jelenlegi íürdöintézet legnagyobb része a Cserna-folyó jobb partján van, s magában foglalja a fürdöven- dégek elfogadására rendeltetett laképiiletek nagyobb részét, mint szinte a leglátogatottabb fürdőket is. Ezen épületek egy 330 lépésnyi hosszú s 40 lépésnyi széles tért szegélyeznek , mely fürd ötérnek neveztetik, s ennek közepén egy márvány talapzaton díszeleg a Hercules ágyuvegyböl öntött óriási nagyságú szobra. A mostan használatban lévő fürdők, melyek mind egy siylben épitvék, következők : 1. A Lajos fürdő, mely legnagyobb s leglátogatottabb. 2. A Her- culesfürdö. 3. A Karolinafürdö. 4. A császár- és Fer- dinandfürdö, melyek avult állapotban lévén, legközelebb újra szándékoltatnak építtetni. 5. A Ferenczfürdö. 6. A lábfürdö. A szem fürdő rozzant állapota miatt legközelebb lerontatott, de ez is nem sokára nagyszerűen fog helyre állitatni. — Kizárólag italul használjak a Józsefforrás és Károlyforrás vizét. —A forrástik száma egyébkint Dr. Rágsz ky volt Josephinumi tanár szerint, ki az újabb időkben a mehádiai hévvizek megvizsgálása végett a helyszínére kiküldetett, összesen 18, melyek közöl azonban csak 10 van használatban, a többi részint a fürdöhelytöli távolság, részint vi- zök csekély mennyisége miatt mellöztetvén. A használatban lévő források következőleg neveztetnek: 1. Herculesforrás.2. Károlyforrás. 3. Lajosforrás. 4. Karolinaforrás. 5. Császárforrás. 6. F e r d i n a n d f or r á s. 7. S z e m f ü r d ö f o r r á s. 8- Józsefforrás. 9. Ferenczforrás. 10. Feketeforrás, melynek vize lábfürdöül használtatik. — A mehádiai fürdők előnyei között föl kell említenünk a föld- és helyrajzi viszonyok által föltételezett annyira szelíd éghajlatot, milyennel hazánknak egyetlen egy fürdöintézete sem büszkélkedhelik. A délszaki helyzethez t. i. azon körülmény járul, hogy a fürdő völgye éjszak felöl magas hegylán- czolattal el lévén zárva, védve van a rideg éjszaki szelek ellen, valamint a keleti hegylánczok által a fekete tengerről jövő jéghideg éjszakkeleti szél ellen is, mely itt Krivetznek neveztetik. Tanúsítja e vidék szelíd éghajlatát a virány dúsgazdagsága és korán fejlődése. Találtatnak t. i. itten számos oly növények, melyek Isztria és Friaul *) A mehádiai fürdők történelmi viszontagságai eléggé kivitten tárgyalvák Dr. Klein fentiilézett magány rajzszerü munkájában.
