Thanhoffer Lajos dr.: Az összehasonlító élet- és szövettan alapvonalai (Budapest, 1883)
Általános rész - Második fejezet - Kötőszöveg vajai
ZSÍR- ÉS KÖZÖNSÉGES KÖTŐSZÖVET. A zsírszövet előfordúl a bőr hájrétegében (panniculus adipo- sus). Dús a talpon, a tenyéren, az alfélén, az emlőkön; előfordúl továbbá az ízületek íztokja körűi, valamint a szemürben, hol még a legnagyobb elsoványodáskor sem hiányzik egészen; továbbá a csontvelőben, a vese tokjában, a bélfodorban, a cseplezben, a szív külső felületén s a nagyobb véredények járulékos hártyáján. Túlságos hízáskor más szervek kötőszövetében is keletkezik. A zsírsejtek kötőszöveti sejtből veszik eredetüket, a következő módon. A gömbölyű, proloplasmaval és maggal biró sejt eleintén egyes zsírszemcséket vesz fel. Ezek nagyobb mennyiségben keletkeznek a protoplasma rovására benne s nagyobb cseppekké folynak össze. Azután egy cseppé válva, a leendő zsírsejteknek pecsétgyűrű alakot kölcsönöznek, míg végre az egész sejttartalom zsírrá válik. Förster lipoma képződéskor észlelte a kötőszöveti sejtnek zsírsejtté válását, míg Kölliker a bőr zsírjának enyészésekor észlelte az összezsugorodott zsírsejteknek kötőszöveti sejtté való változását. Épen így találta Virchow esetében, hogy a veseköldök és a szívburok zsírszövete valóságos nyákszövetté változott. 4. Közönséges kötőszövet. A közönséges rostos, vagy laza kötőszövet, sejtekből és rostos collagen (csontenyvet adó) alapanyagból áll (29. ábra). Jellege az, hogy a sejtközii állomány finoman rostozatos s a rostok (f) ragasztó anyaggal vannak egymáshoz fűzve; továbbá kisebó- nagyob számú ruganyos rostot is tartalmaz. A rostok különböző vastagságúak s köte- gekké egyesültek. Baryt- és mészvízben való áztatásra (a ragasztó anyagot feloldja) ezek egyes fibrilláikra esnek szét. Hogy a rostkötegek csupaszok, vagy hártyával borítottak e, még vita tárgya. Az agyalapi rostkötegeken többen határozottan burkot vettek észre. A ruganyos rostok többnyire nem vastagabbak, mint a fibrillák, de ezektől sötét határuk, hullámzatos, sokszor dugaszhuzószerű- leg csavart lefutásuk vagy pödört végük által külömböznek. E finom ruganyos rostokból átmenetek vannak mindinkább erősebbé váló önálló rostokba, melyek a szövetnek bizonyos keménységet adnak. A gerinezoszlop szalagai igen gazdagok ily rostokban. A hol a rostos kötőszövet megfogyott, ott a ruganyos elemek viszik a főszerepet. Ily ruganyos szövetet szolgáltathatnak a nagy edények falaiban levő ruganyos hártyák. Ugyanitt olyanok is találhatók, melyek likakkal vannak áttörve (ablakos hártya membrán a fenestrata). 29. ábra. Bostos kötőszövet ; s = kötőszöveti sejt; / = kötőszöveti fibri Iák (ros- tocskák).
