Thanhoffer Lajos dr.: Az összehasonlító élet- és szövettan alapvonalai (Budapest, 1883)
Részletes élettan - II. rész. Az állatéleti működések élettana - Második fejezet. Az érzékszervek élettana - A szaglás érzéke
508 A SZAGLÓ SZERV SZERKEZETE. gák), míg a légző nyákhártya számos acinosus mirigyet tartalmaz; vegre d) a szagló-tájon elterülő szagló idegágak finom rostjai a szaglósejtekhez mennek s a legnagyobb valószínűséggel azokkal összefüggésben állanak. A felhámréteg a szagtájon a végkészülék. Itt kétféle sejteket találunk (157. ábra). Ezek egyike (ÍJ) szélesebb hengersejtek, finom szemcsészetű sejttartalommal; alsó végeik, mint már fentebb említettük, gyökérszerű ágakra oszlanak, melyek sejtalakú szemcsés csomópontjaiban pigment szemcsék is fordulnak elő. De határozottan lehet látnunk számos isolált felhámsejten, hogy, mint Exner bebizonyította, valóságos szemcsés, magvas csillagalakú sejtekkel (cs) is állanak azok összeköttetésben, sőt összefüggésben levő s felos- miumsavval festett felhámsejteken arról is meg lehet győződni, hogy ezen csillagalakú képletek számos finom nyúlványaik folytán egymással is összefüggnek; sőt azt sem tartjuk lehetetlenek, a mit Exner készítményeinek photographiai úton előállított képei után is állít, hogy ez ú. n. subbasal sejtek az olfactorius (szaglóideg) egyes rostjaival is összefüggésben állanak. Exner e nézetét azonban mindeddig constatálni másoknak nem sikerült. A szagtáj másik sejtes képletének (felső végükön pálczikaszerű nyulványnyal, mely a békán finom szőrökkel bír), az ú. n. szaglási pálczi- káknak (B) alsó, csomósodásokkal bíró végeit sem sikerült oly nagy ügyességű búvárnak sem ideggel összefüggésben látnia, mint a milyen SchultzeM. volt. Ha azonban tekintetbe vesszük azt, hogy Balogh Kálmán az alantabb tárgyalandó, a szagtájhoz egészen hasonló szerkezetű JACOBSON-féle szerv pálczikáit határozottan összefüg- geni látta ideggel, nem habozunk kijelenteni, hogy így kell annak lennie a szagszervben is, úgy mint azt csakugyan Schultze után általában fel is veszi mindenki. Brunn a szagtájon a felhám alatt egynemű határhártyát is talált, mely át van törve likakkal, melyeken a szagsejtek mennek átv Érdekes Hoffmann C. K. és Exner azon észlelete, hogy a szagideg átmetszésére (békán) a végkészülék egyes specificus szervei csillószőrtelen hengersejtekké válnak. 157. ábra. A szagló szerv végkészüléke. E = henger- sejtek ; jB= szaglópálczikák; a = a henger sejt teste ; cs = vele összefüggő csillagalakú sejt; ó = a szaglópálczika teste, i = szaglóideg.
