Thanhoffer Lajos dr.: Az összehasonlító élet- és szövettan alapvonalai (Budapest, 1883)
Általános rész - Második fejezet - Felhámképletek
CSILLÓSEJTEK. 23 mellett a zsír felszívódás alatt a zsírszemcséket bejutni látni a sejtekbe. (L. a zsírfelszívódás tárgyalásakor a részletes részben). E hengersejtes felhámképletek közt ú. n. kehely alakú sejtek is találhatók. (L. a 11. ábrán az a—c-vel jelelt sejteket.) Ezek szerepe még most is homályos. Egyik egysejtű, nyálkát termelő mirigynek, mások a íelhámsejtekből származott képleteknek, ismét mások műtermékeknek tartják. f) Csilló hengersejtes felhám. A mit a hengersejtekről elmondtunk, az majd mind áll a csilló (csillogó felhám) sejtekről is azon kivétellel, hogy a csilló felhámsejtek a vékonyabb sejtszegélyen kívül kurtább-hosszabb és a protoplasmából kiinduló s az életben szüntelen csápoló ú. n. csillószőrökkel vannak ellátva. (12. ábra.) A régibb vizsgálók közűi Purkinje és VALENTiN-nek, az újabbak közűi pedigWirchow es ENGELMANN-nak sokat köszönünk a csillósejtek élettanára vonatkozó ismereteinkért. E sejtek nyulványmozgásai csakis hidegvérű állatok szervein vizsgálhatók jól. A melegvérűekéi már sokszor a kikészítés alatt megszüntetik mozgásaikat. A béka szájpadjáról vett vakarákon, (12. ábra A a, b. c, d, e, f) vagy a béka tüdejéből ollóval kicsípett és szétzilált darabocskán lehet szépen e csilló mozgásokat észlelni. Különösen ajánlhatjuk a levélbélia (Hyla arborea) tüdejét e czélra. Óriási nagy csápoló iiy csillószőrökkel bírnak azon sejtek, melyek a kagylók köpenyét takarják (B cs); ezek azért nagyon ajánlhatók vizsgálatra és demonstratiókra. A csilló szőrös sejteken kívül vannak a szervezetben kisebb-nagyobb más sejtek, melyek lassúbb mozgású szőrökkel vannak ellátva. Ilyenek a kagylók köpenyén levő szemcsés testű széles sejtek (12. ábra B, b) melyek csápoló nagy szőrökkel (sz) bírnak. A halló, szagló és ízlő szervekben is vannak részint mozgó, részint mozdulatlan ilyen nyulványú sejtek (szőrsejtek). Melegvérű állatoknál legczélszerűbb a sejtek nyulványmoz- gásait, az agy plexus choroidei bolyháin vizsgálni. Különösen szépen látszik ez a pulyka edényfonatán. Ez állat edényfonat-bolybai épen olyanok, mint a vékonybél-bolyhok s felhámsejtjein a csillónyulványok mozgásban aránylag feltűnő sokáig észlelhetők. A szénsav gátolja, az éleny élénkíti e nyúlványok mozgását. (Engelmann). A meleg gyorsítólag hat bízom os fokig, azontúl akkor, midőn a protoplasma megalvadni szokott, megállnak e mozgások. A hűlés lassabbítja s bizonyos foknál beszünteti e mozgásokat. Ranvier egyszerű kis malmot szerkesztett, melylyel e batányok befolyását a párisi akadémiában benyújtott értekezésében a csilló szőrös sej11. ábra. Kehelysejtek különféle alakja (a, c) és hengersejtekből való képződése, béka vékony beléből fel- osroiumsavas kezelés után glycerin- ben szétfoszlatva, s 350-szer nagyítva; b = hengersejt. t
