Thanhoffer Lajos dr.: Az összehasonlító élet- és szövettan alapvonalai (Budapest, 1883)

Általános rész - Második fejezet - Felhámképletek

18

A VÉR SZÍNE KÜLÖNBÖZŐ ÁLLATOKBAN.

Kiess e szemcse-képeteket acut betegségekben (vörheny, hasi typhus) de chi'onicus bajokban is (chlorosis, leukämia, vesebajokban, előhaladt phti- sisben, szívbajokban, czukros hugyárban stb.) szaporodni látta. Kiess s utána Schmidt azt hitték, hogy ezek a fehér vérsejtekből erednek. Lap- tschinszky csak lázas betegségekben látta a szemcse-képződményeket. Osler és Schäfer bacteriumokból származtatták. Ranvier kétféle szemcseképletet külömböztet meg. Szerinte belőlük rostonyaszálak mentek ki, s piros és fehér vérsejtek romjainak tartja ezeket. Vulpian szerint égjük fajtájuk amoeboid mozgást tesz s rokon a fehér vérsejtekkel, a másik félék rakásokba vannak kánjává s mozgással nem birnak. Hayem (1877—78) is írt ezekről s meg is festette őket. MANTEGAZZA-nak a véredénj’ekben leírt u. n. fehér thrombusa (vérrög) fehér vérsejtek, és ilyen képletek halmazából állott. Bizzozero vizsgálata legújabb e téren (1882) s ő vérlernezkéknek nevezi az ezen képletekből összehalmozott göröngyöket, melj’eket ö nemcsak a kibocsátott vérben, de még a keringő vérben a mikroskop alatt a véredényekben is észlelt. Szerinte ezeknél kezdődik a kibocsátott vérben az alvadás. Az emlős állatok vérlemezkéi magvas piros vérsejtekből állanának szerinte. A madarak, a reptiliák és más alsó fokú állatokban nincsenek vérlemezkék szerinte, de más analóg-képletek vannak helyettük. Hayem halvány vérsejtekhez hasonló képleteket talált a vérben, melyekről azt hitte, hogy rendes piros vérsejtekbe átalakuló képletek, azért liaematoblastáknak nevezte el azokat. Bizzozero említett vérlemezkéi a kibocsátott vérben az alvadási anjTagokra szerinte úgjT hatnak, hogy a rostanj7ag kiválása idéztetnék elő.

A vér a gerinczesek közűi színtelen a gerinczesek legutolsójában, a csak ébrényi háthúrral (chorda dorsalis) biró lándzsahalban (amphioxus lanceolatus). Egyátalán a gerincztelenek többnjűre színtelen vérüek színtelen vérsejtekkel. Némely ptec««-, nehány nemertida- és puhanyb&n piros a vér, és pedig ezek állítólag haemoglobint tartalmazó vérnedvvel bírnak, de sejtjeik színtelenek. Barna, viola, vörös, zöld nedvű, de színtelen vérsejtekkel biró vérük van néhány puha állatnak (mollusca). A fejlábuak s némely rákok vére kék a benne levő réztartalmú haemocyanin-tól (Bert, Frédéricq, Krukenberg). Az unió pictorum (folyami kagyló) vére halvány kék, míg az anodonta cygnea-é (tavi kagyló), színtelen. Hernyók vére gyakran színezett, míg a pillangóké színtelen. A férgek közül piros vérsejtje van : a dujardi- nia- és a sipunculusnak; a puhányok közül: a phallusia-, arca- és a yla- norbisn^k (tányér csiga). Sok egyenes röpünek (orthoptera) és hernyónak a vére zöld. A cossus ligniperda (a farágó hernyója) vére cseppekben narancsszínű. A selyemhernyóé sárgás. A téhelyröpüek (Coleoptera) vére többnyire sárga vagy zöld.

II. CSOPORT.

Ide számítjuk:

1. a felhámképleteket;

2. a mirigyszövetet;

3. a sima izom, —

4. a lencse- és

5. a zománcz-állományt.

I. Felhámképletek.

Ide tartoznak:

a) a lapos kövezetsejtes felhám;

b) a lapos és szabályos többszöges sejtü felhám;

c) a fogazott vagy tüskés felhám;