Tellyesniczky Kálmán dr.: Az emberboncolástan tanulókönyve (Budapest, 1919)
A csonttan - A csontváz - A csontokról általában
A csontokról általában. 79 az uralkodó, például a csigolyákban függőleges lefutásnak. A Havers csatornák mind a csont külső, mind a belső oldalán szabadon nyílnak, a csont szövetében pedig egymással össze is függnek. A csont nagyítóval látható lemezei háromféle szabályos rendszert alkotnak. 1. A Havers lemezrendszer alätt azokat a lemezeket értjük, melyek a Havers csatornát gyűrűszerűén övezik. 2. A közbeékelt, az intermedier lemezrendszerek a Havers körök közötti tereket töltik ki; 3. az alap vagy általános lemezek pedig a csont külső és belső oldalán körkörösen haladnak. A külső, általános lemezek ércsatornáit külön névvel Volkmann csatornáknak nevezik: ezek a Havers csatornáktól abban különböznek, hogy a Volkmann csatornák körül körkörös lemezrendszer nincsen. A Volkmann csatornák a Havers csatornákkal összefüggnek. Az alaplemezek és a közbeékelt lemezrendszerben el nem meszesedett kötőszöveti rostok, a Sharpey rostok vannak, melyek a legkülönbözőbb irányban futva, a periosteumot a csonttal összekötik. A csont táplálásában és külső rétegeinek növekedésében igen fontos szerepe van a csonthártyának, periosteum, mely kötőszöveti hüvelyként a csontokat egész az izületi végekig tökéletesen beburkolja. A csonthártyából indulnak ki a Volk- mann és a Havers csatornákba a tápláló erek. A csonthártya külső rétege, az izmok tapadási helyén érdes és megvastagodott, ahol rostjai az inakkal és a pólyák, fasciák, rostjaival összefüggnek. A csonthártya belső rétege, sejtekben gazdag; ez a sejtdús réteg az, amelyikből a csont tovább fejlődik. A csonthártya a fiatalabb, gyöngébb csonttal sokkal bensőbben és erősebben függ össze, mint az öregebb és tömöttebb csonttal; de azért a friss csontról mindig könnyen levonható. A leválasztott csonthártya darabjai, ha táplálkozásukban megzavarva nincsenek, testünkben bárhová átültetve, csontot termelnek. Az a csont pedig, mely bármily oknál fogva csonthártyáját elvesztette, elhal, elpusztul; a csont elpusztulását csontnekrosisnak nevezzük. A hosszú csontok belsejében a velöüreget, cavum medullare találjuk, melyet a puha csontvelő, medulla ossium tölt ki. Csontvelő van a szivacsos csont hézagaiban is. A csontvelő kétféle: vörös és sárga. Vörös csontvelő van a lapos csontokban, a csigolyák testében, a bordákban, továbbá fiatal korban a csöves csontokban is. A vörös csontvelő feladata a szines vér sejtek termelése. A sárga csontvelőnek sárgás szinét zsírtartalma adja. A porc felnőtt emberben a csontváz kiegészítő része; az Ízületekben, a bordák elülső végein, továbbá csontközötti korongok alakjában található. Magzatban sokkal több porc van és a fejlődésben nagy szerepet játszik. A porc a csontváz mechanikájában nagy rugalmassága miatt fontos. A friss porc kékesfehér és az izületi végek kivételével perichondriummal van körülvéve. A porc sejtjei között nagymennyiségű sejtközötti Csonthártya. Periosteum 9. Velőüreg és csontvelő. Cavum medullare et medulla ossium. 9. Porc. Porchártya Perichondrium.
