Tellyesniczky Kálmán dr.: Az emberboncolástan tanulókönyve (Budapest, 1919)
Nomina anatomica
NOMINA ANATOMICA. Testünk szerveit egyenlő szerkezetük és közös célt szolgáló működésük szerint a következő rendszerekben vagy tanokban tárgyaljuk: 1. A csonttan, osteologia; 2. A szallagtan, syndesmologia, mely szoros kapcsolatban van az izülettannal, arthrologia; 3. Az izomtan, myologia; 4. A zsigertan, splanchnologia; 5. Az értan, angiologia; 6. Az idegtan, az érzékszervekkel és a bőrrel, neurológia, organa sensuum et integumentum commune. Ezen fejezetek keretében az úgynevezett Baseli nomenclatura tanulságos betekintést nyújt az egész anatómia anyagába. Ebben a nomenclaturaban a lehető leghelyesebb anatómiai neveket mindenki könnyen megtalálhatja és mindenki is örömmel fogadhatja ezt a nevezéksort, mert húsz év előtt még körülbelül 30.000 különféle synonym szó terhelte az anatómiát; a következő névjegyzék már csak alig 5000 szót foglal magában, de ezeknek is igen nagy része nem egyéb, mint aránylag kevés szó variatioja. Testünk részeinek egymáshoz való fekvését és irányulását jelző szavak. Verticalis Horizontalis Medianus Sagittalis Frontalis Transversalis Medialis Intermedius Lateralis Anterior Longitudinalis Medius Transversus Posterior Cranialis Ventralis Caudalis Dorsalis Superior Internus Inferior Externus Superficialis [sublimis] Dexter Sinister Profundus A végtagokra alkalmazott irányjelzők. Proximalis Distalis Radialis Ulnaris Tibialis Fibularis
