Tellyesniczky Kálmán dr.: Az emberboncolástan tanulókönyve (Budapest, 1919)

A csonttan - A részletes csonttan - A koponya és a koponya csontjai

102 A koponya csontjai. Pars mas­toidea. 127, 128. Vakffil. Piramis, [pars petrosa] és pars tympanica. 182—130. 105. Sziklacsont hátul só oldala. 130. mint a külső lapjának, innen van, hogy a pikkely közepe igen vékony. A pars mastoidea, felső szélét a sutura parietomastoidea köti össze a falcsonttal, hátulsó szélét pedig a sutura occipito­mastoidea a nyakszirtcsonttal. Vagy ebben a varratban, vagy magában a pars mastoideaban, igen gyakran nagy gyűjtőeres emissarium van, melynek nyílását foramen mastoideumnak ne­vezzük. A pars mastoidea alul a processus mastoideusba, a vak­fülbe folytatódik, melyen a fej forgató izom, a musculus sterno­cleidomastoideus tapad. A vakfül medialis oldalán az incisura mastoidea van, melyben a m. digastricus ered. Még beljebb a nem mindig jól látható sulcus arteriae occipitalis fekszik. Elöl a pars mastoideat a pars tympanicatól a fissura tympanomastoidea választja el. A vakfül belsejét a dobüreggel közlekedő, levegőt tartalmazó kamrák, sejtek, cellulae mastoi­deae töltik ki. A csont külső oldala gyakran vékony, sőt néha lukas. A vakfiil belső oldalán mély barázda, sulcus sigmoideus látható, mely a nyakszirtcsontra is átterjed; ebben a barázdában gyűjtőéi’, sinus venosus fekszik és ide nyílik a foramen mastoi­deum is. A halántékcsont pyramisa a pars petrosa a sziklacsont és ehhez járul a pars tympanica. A sziklacsontnak alapja, csúcsa, három éle és három oldala van. A sziklacsont tengelye a koponya alapján hátulról előre, befelé irányul. A sziklacsont alapja, hasisa, a pikkellyel és a pars mastoi- deaval nőtt össze. Csak a külső hallónyílás, pórus acusticus exter­nus, fekszik szabadon. A nyílás kis részét a pikkely, a többit a pars tympanica takarja; a nyílás felső részén bevágás, incisura tympanica látható. A sziklacsont felső szélén, a koponyaüregben, hosszanti barázda, sulcus petrosus superior, van, melyben a gyűjtőeres sinus halad; a sziklacsont felső széle a középső és hátulsó ko­ponyaárok határa. A sziklacsont hátulsó éle, az angulus posterior pyramidis, a nyakszirtcsonttal érintkezik és vele a fissura petrooccipitalist és a foramen jugularet fogja közre. A foramen jugularet a pro­cessus intrajugularis kisebb elülső és nagyobb hátulsó részre osztja. A sziklacsont három oldala közül kettő a koponyaüreg belsejébe néz és pedig az elülső oldala a középső, a hátulsó oldala a hátulsó koponyagödörbe, a harmadik, alsó oldala pedig a ko­ponya alapján kifelé fekszik. A sziklacsont hátulsó oldalát, facies posterior pyramidis, hátul a sulcus sigmoideus határolja; a közepén a belső halló­nyílás pórus acusticus internus látható, mely a belső halló­járatba, meatus acusticus internusba vezet. A belső hallójárat

Next

/
Oldalképek
Tartalom