Tellyesniczky Kálmán dr.: Az emberboncolástan tanulókönyve (Budapest, 1919)

A csonttan - A részletes csonttan - A koponya és a koponya csontjai

A koponya csontjai­ul előre converg'áló izületi bütyök, condyli occipitales láthatók. A két condylus occipitalis babalakú és mind hossz-, mind haránt­irányban domború. Mögöttük fekszik a fossa condyloidea és a canalis condyloideus, mely tulajdonképen emissarium. A con­dylus előtt van a canalis hypoglossi, a nyelvalatti ideg, a nervus hypoglossus számára. A csont oldalsó részéből nyúlik ki az úgy­nevezett processus jugularis; ezen nyujtvánv előtt fekvő bevá­gást incisura jugularisnak nevezzük, mely a halántékcsont ha­sonló nevű kivágásával a fontos foramen jugularet fogja közre. Az incisura jugularist, tehát a foramen jugularet is egy kisebb nyujtvánv, a processus intrajugularis hét részre osztja. A fo­ramen jugulare hátulsó részén a vena jugularis interna, az elülső részén pedig a nervus glossopharyngeus, a nervus vagus, a nervus accessorius megy át; benne fekszik továbbá a nervus glossopharyngeus ganglion superior ja és a nervus vagus gan­glion jugulare ja is. A nyakszirtpikkely, squama occipitalis, kifelé domború, fe­lül csúcsban végződő lemez. A pikkely felső széle, margo lamb­doideus, erősen csipkézett és a falcsonttal a lambdavarratban egyesül. Az alsó kevésbbé csipkézett margo mastoideus, a ha­lántékcsonttal érintkezik. A pikkely belső oldalán keresztalaku kiemelkedés, eminen­tia cruciata van, melynek alsó szára a crista occipitalis interna. A keresztalakú kiemelkedés felső és két oldalsó szárában széles gyűjtőeres barázdák vannak. A felső szár barázdája a sulcus sa­gittalis vége, a kétoldalsó szár barázdája pedig a sulcus trans­versus. A szárak keresztezési helyén van a belső nyakszirtgumó, protuberantia occipitalis interna. A keresztalakú kiemelkedés, négy árkot határol; a két felső árokban fossae occipitales supe­riores, a nagyagyvelő nyakszirti karélya a két alsó árok­ban fossae occipitales inferiores, kisagyvelő van. A pikkely külső oldala felső és alsó részre oszlik; a két részt középen a protuberantia occipitalis externa, oldalt a lineae nuchae superiores választják el egymástól. Az érdes, izmok ta­padására szolgáló vonalak a külső nyakszirti gumó, protuberantia occipitalis externa felé hajlanak össze. A két alsó vonal, mely a két felső linea nuchaeval majdnem párhuzamosan halad, a lineae nuchae inferiores. A lineae nuchae superiores felett van­nak a kevéssé kifejezett lineae nuchae supremae. A külső nyak­szirti gumótól az öreg lyukakhoz a foramen occipitale magnóm­hoz a crista occipitalis externa húzódik. A pikkely felső darabja a koponyatető része, planum occipitale. A lineae nuchae superio­res alatt fekvő darabot pedig, mely a koponya alapjához van kö­zelebb és a tarkóizmok tapadására szolgál, planum nuchale nah nevezzük. A nyakszirtcsont négy darabból fejlődik. A csont testének és oldalsó részeinek egy-egy, a pikkelynek pedig több csontoso­dási magja van. A pikkely felső darabjának helyén, mely a ko­110, 111. Nyakszirt­csont pikkelye, squama occipitalis. 110, 111 110, 113. Ill, 112. Fejlődét 114. Reinke. Anatómia. 2. k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom