Tellyesniczky Kálmán dr.: Az emberboncolástan tanulókönyve (Budapest, 1919)
A csonttan - A részletes csonttan - A törzs csontváza
92 A bordákBordák. 81, 82. A bordák részei. 85, 86. 87. A bordaporcok. A két bordaív meggörbülésének legmélyebb helye a tizenegyedik borda csúcsa, mely a harmadik ágyékcsigolya magasságában van. A sternum alsó vége nőben a nyolcadik, férfiben a tizedik hátcsigolya magasságában van. Nőben a mellkas rövidebb; újszülöttben a bordák vízszintesebben haladnak s az egész mellkas rövidebb, de előfelé aránylag megnyúlt; a gerincoszlop görbületei még nem kifejezettek; innen van, hogy az újszülött háta egyenes. A bordacsontok. Ossa costalia. Bordák, costae, az a tizenkét pár csontléc, mely a visceralis cső mellkasi részének váza. A hét felső bordát, mert a bordaporcok közvetítésével a mellcsonttal összefüggnek, valódi bordáknak, costae verae, nevezzük. Az alsó öt borda nem függ közvetlen össze a mellcsonttal, ezeket álbordáknak, costae spuriae, nevezzük; ezek közül a 8-ik, 9-ik és a 10-ik borda porcos vége a fölöttük levő borda porcával függ össze; a 11-ik és 12-ik borda sem a mellcsonttal, sem a bordákkal nem függ össze. A bordák három irányban hajlított lécek. Minden bordacsonttal, os costale, összenőtt elül a bordaporc, cartilago costais. A bordacsont elülső hosszabbik részét bordatestnek, corpus costae, nevezzük, a hátulsó vége a borda feje, capitulum costae, amelynek porcos lapja, facies articularis capituli costae, a csigolyák testével Ízesül. A másodiktól a tizedik bordákig a bordafejek izületi lapjait, a crista capituli két részre, felső és alsó részre osztja, mert mindezen bordák feje két szomszédos csigolyával Ízesül. Az 1-ső, a 11-ik és a 12-ik bordának csak egy izületi lapja van, mert csak egy csigolyával Ízesül. A capitulum costae a bordanyaknak, collum costae, égjük vége, míg a bordanyak másik vége a bordagumó, tuberculum costae. A bordagumón külön izületi lap, facies articularis tuberculi costae van, a csigolya harántnyujtványával való izesiilésre. A legtöbb borda a tuberculum mellett érdes és megtörik; a bordák ezen megtörését bordaszögletnek, angulus costae, nevezzük. Ezen megtörés az első bordán pontosan a borda gumójában történik, míg a másodiktól a tizedik bordáig a megtöretés mindinkább oldalra terjed, az utolsó borda pedig egyáltalán nem törik meg. A borda testének felső széle tompa és a középső bordákon a borda nyakának élébe — crista colli costae — folytatódik; alsó széle mentén a borda belső oldalán barázda van, sulcus costalis. A bordaporcok az elsőtől kezdve a hetedik bordáig hosz- szabbodnak, a nyolcadiktól a tizedikig pedig rövidülnek. A tizenegyedik és tizenkettedik borda porca a legrövidebb. A hat alsó valódi bordaporc elülső vége izületi összeköttetésben van a mellcsonttal; az első borda porca nem Ízesül, hanem közvetlen össze van nőve a mellcsonttal. Az álbordák porcai össze
