Tauszk Ferenc dr.: A belgyógyászat alapvonalai (1913)

Fertőző betegségek - I. Heveny-fertőző belső betegségek

Weil-féle betegség. Cholera asiatica.

31

Weil-féle betegség.

Kóroktan. Ezen Weil és későbben Fiedler által ösmer- tetett heveny fertőző bántalom legszembetűnőbb tünetei icterus, láz, lépnagyobbodás, albuminuria és izomfájdalmakban nyilvánulnak. Leginkább a nyári hónapokban lép föl. Kórhatánya eddig ösmeretlen. Nálunk Terray ismertetett egy esetet.

Kórbonctan. A máj, bél és vesék parenchymatosus elfajulása észlelhető ott, hol a halál valamely szövődmény következtében állott be.

Kórtünetek. A betegség rendszerint rázóhideggel veszi kezdetét, mit forróság érzete követ. A betegek főfájásról, szédülésről, izomfájdalmakról (főleg az ikrákban) panaszkodnak. Az elesettség nagy. Többnyire már a második napon icterus lép föl. mely igen nagy mérveket ölthet. Az iitérlökés igen szapora. Máj és lép meg vannak nagyobbodva. Székletét gyakori, híg. A vizelet epefesteny és fehérjetartalmú, sőt néha cylinderek is találhatók. A láz 5—6 napon keresztül igen magas (40—41° C), majd a többi tünetek enyhülésével a hőemelkedések is fokozatosan kisebbek lesznek és 1—2 hét lefolyása után a hosszú reconvalescentia veszi kezdetét. Szövődmények gyakoriak, kivált a savós hártyák lobja. Prognosis általában jó.

Therapia. A kezelés tüneti. A kezdeti szakban többen a calomel-től láttak jó hatást.

Ázsiai kolera. Cholera asiatica.

Kóroktan. A cholera hazája az indiai Gangesdelta vidéke. 1830 körül jutott először Európába. Azóta négyszer is átterjedt az egész világra, és jelenleg úgylátszik Európa egyes vidékein (Oroszország, Dél-Itália) meghonosodik. Hazánkba többnyire Oroszországon, Galícián át tört be; azonban az 1892-es járványt Hamburgból, az 1910-est a Dunán kaptuk fölfelé haladó (orosz?) gőzösök útján.