Tauszk Ferenc dr.: A belgyógyászat alapvonalai (1913)
Fertőző betegségek - I. Heveny-fertőző belső betegségek
Malaria. 49 Klinikailag megkülönböztetjük 1. a negyednapos — quartana; 2. harmadnapos — tertiana; 3. a mindennapos — quotidiana; 4. trópusi — tropica szabálytalan láztypusu váltólázat. Ezek közül az 1., 2. és 4. különböző parasiták által okoztatik; a quotidianánál a mindennapos lázroham az által jön létre, hogy az 1. (quartana) parasitának 3 különböző nemzedéke 3 egymásutáni napon lesz éretté. 1. A negyednapos malaria plasmodiuma. A lázroham megszűnte után kicsiny, halvány, közel kőralaku testecskék találhatók, amelyek a vörös vérsejtekbe vándorolnak. A parasiták növekedve szalag alakjában szelik át a vérsejtet, majd belsejükben pigment-szemcsék halmozódnak föl, miközben a vérsejteket majdnem egészen kitöltik. A plasmodium- ban a lázroham utáni 2X24 óra táján segmentatio indul meg, rozetta alakjában oszlik 6-—8 apró plasmodiumra, amelyek aztán a 72. óra táján új lázroham közepette kiszabadulnak és bevándorolnak a vérsejtekbe. 2. A harmadnapos malaria-plasmodium. A lázroham tetőfokán kicsiny (1.5 p), a quartanához hasonló testecskék láthatók, melyek bevándorolva a vérsejtekbe, ott előbb kis, majd nagyobb gyűrűkké, végül szabálytalan alakú, pigmentszemcsékkel megrakott képletekké alakulnak, miközben a megtámadott vérsejt megduzzad és halványabb lesz. A kinőtt plasmodium ezután rozetta-alakúlag segmentálódik, miközben 15—20 fiatal parasitára oszlik. Ezeknek a vérsejtből való kijutása okozza az új lázrohamot. A pigmentszemcséket a vér leukocytái viszik el a lépbe és a csontvelőbe. A leírt alakokon kívül még az ú. n. gaméták láthatók úgy a quaxtán, mint a teftián vál'tólázban. Ezek nagy, szabad, kinőtt párásítókhoz hasonlók, azonban nem segmentá- lódnak; szerepüket a szúnyog testében játszszák le (1. alább). 3. A trópusi, vagy szabálytalan váltólázban a rohammentes napokon a vérsejtekben kis, pecsétgyűrű alakokat látunk, amelyek későbben kb. 1U vérsejtnagyságuvá nőnek meg. Tauszk: Belgyógyászat. 4
