Tauszk Ferenc dr.: A belgyógyászat alapvonalai (1913)
Fertőző betegségek - I. Heveny-fertőző belső betegségek
38 Cholera asiatica. cus. A reflexek jelentékenyen csökkentek. A vizeletelválasztás igen csekély, amidőn a vizelet magas fajsúlyú és fehérjetartalmú. Jellemző az izomzat fájdalmas, tonicus összehúzódása főleg az ikrákban, mely néhány perei fennállás után megszűnik, hogy csakhamar a legkisebb külbehatásra, de anélkül is újból előálljon. Ezen tünetek ritkán tartanak néhány napnál tovább, mely időn belül a halál vagy általános elgyengülés mellett bekövetkezik, vagy a súlyos tünetek enyhülésével beáll a reactio időszaka. A székletétek ritkulnak, az ürülék bélsár- jellegüvé lesz, a hányás megszűnik. Az ütérlökés javul, a peripherikus testrészek hűvös volta és cyanosisa csökken, az ikrafájdalmak enyhülnek, a vizeletelválasztás megindul. Szövődmény nélkül a végleges gyógyulás 1—2 hét után áll be. A reactio szakát tökéletlennek mondjuk, midőn a megindult javulást ismét a tünetek súlyosbodása követi és kifejlődik a cholera-typhoidnak nevezett szak, mely lázban, nagyfokú izomgyengeségben, fokozott szomjban, étvágytalanságban, haspuffadtságban, véres székletétekben, roseola- szerü küteg fellépésében stb. nyilvánul főképpen. Oka to- xinok okozta infectioban van. A cholera-typhoid némely más alakjánál lobos helyi folyamatok dominálnak. Ide sorolandók mindenekelőtt a vékony- és vastagbél, a garat, gége, a hólyag, a női ivarszervek nyákhártyájának diphthe- ritikus folyamatai stb. A cholera-typhoid úgynevezett urä- mikus alakjának oka vesegyulladásban rejlik. A vizeletelválasztás állandóan csekély marad és a vizeletben bő fehérjén kívül cylinderek, vörös és fehér vérsejtek találhatók. Csakhamar urämikus tünetek, u. m. főfájás és hányás, azután sopor, coma vagy görcsök jelentkeznek, mely tünetek többnyire halálhoz vezetnek. Vannak nyilván a cholerának még olyan enyhe alakjai is, melyek csak híg székletétben és ikragörcsökben nyilvánulnak (1. fentebb: bacillusgazdák).
