Tauszk Ferenc dr.: A belgyógyászat alapvonalai (1913)
Fertőző betegségek - I. Heveny-fertőző belső betegségek
Cholera asiatica. 33 halálos betegség fejlődik ki, ha rá t. malacok peritoneumába visszük be (cholera-peritonitis); e betegségre jellemző a hypothermia és a vibrióknak rendkívül elszaporodása a hasürben. A cholera-vibrió a betegeknek csakis a bélhuzamában lelhető föl. A fertőzés kizárólag per os történik. Tekintve, hogy a normális gyomornak sava a bacillusokat megöli, a fertőzés mindenekelőtt üres gyomor vagy hiányos HCI- elválasztás mellett lesz lehetséges. Ezért a gyomorhurut járvány alkalmával disponáló momentum. További fertőzésnek lehetőségét az adja meg, hogy a hideg folyadék az üres gyomron gyorsan halad át. A bacillusok a duodenum alos, peptonos folyadékában optimális viszonyaikat lelik és ott gyorsan szaporodnak; először is hasmenéseket okoznak, majd a hurut mind mélyebbre terjed és kifejlődik a cholerának ismert klinikai és kórbonctani képe. A fertőzés mindig — direkte vagy indirekte — a cho- lerás egyénnek ürülékei útján terjed. Nemcsak a betegnek széke fertőző, de az ú. n. bacillusgazdáké is. (V. ö. typhus.) Ezek oly egyének, akik vagy betegségükből fölépülve még hetekig hordoznak magukban élő csírákat, vagy olyanoké, akik klinikailag nem is voltak komolyan betegek, ám a ba- cillust mégis hordozzák bélcsatornájukban. A fertőzéshez kettő kell: az egyénnek bizonyos dispo- sitiója, amelynek okai nem mindig deríthetők fel és a bacillus maga. Talajdispositió (Pettenkofer) nincs: ennek legjobb bizonyítékai a szándékos és véletlen (laboratóriumi) infectiók, amelyek a vibrió kultúrájával pozitiv eredménnyel végeztettek. Egyes egyéneken az infectió azonban csakis igen gyenge tünetek (hasmenés) alakjában jelentkezik (1. alább). A bacillus egyrészt direkt úton terjed egyénről egyénre, ú. n. kontakt-infectio; ilyen pl. az ápolóknak, az orvosoknak, a családtagoknak, a beteglátogatóknak vagy tetemnézőknek cholerája. E tekintetben szerepet visz a beteg ürüTauszk: Belgyógyászat. 3
