Tauszk Ferenc dr.: A belgyógyászat alapvonalai (1913)

Vér betegségei

A vér betegségei.

381

egymagvúak, protoplasmájuk különböző (neutro-, baso-, eosinophil) granulatiot mutathat. A myeloblastok a myelocy- táknál is jelentékenyen nagyobbak, egy magjuk nagy, protoplasmájuk halványan festődő és nem szemcsézett.

b) A lymphoid szervek termékei a lymphocyták. A lymphocyták kb. a vörös vérsejtek nagyságával bírnak, kerek, nagy basicus festékkel (methylenkék) jól festődő magjukat keskeny protoplasma-szegély öleli körül. Számuk: 1500—1700 1 mm3-ben. Néha kisebbek a vörös vérsejteknél. őseik az úg3mevezett nagy lymphoid sejtek nagy kerek rosszabbul festhető maggal, amelyek csak kóros viszonyok között láthatók a vérben.

A normális vérben ezenkívül nagy mononuclearis leuko- cyták és úgynevezett átmeneti sejtek is találhatók. A mononuclearis vérsejtek a lymphocytákat beleértve az összes fehérvérsejtek 18—67.5%-át tehetik ki egészséges egyéneken. (Galambos.) Előbbiek két-háromszor nagyobbak a vörös vérsejteknél, nagy halványan festődő magjuk van s elég széles protoplasmájuk. Az átmeneti sejtek kisebbek az előzőknél, magjuk nem kerek, kiöblösödést mutató. A mononuclearisok száma 1 mm3-ben 70, az átmeneti sejteké 210—350.

A vörös és fehér vérsejtek megszámlálása a Bürker- féle vérsejtszámláló készülékkel végezhető. A haemoglobin- tartalom a Fleischl—Miescher, Sahli és Plesch-féle készülékek segélyével. A vérsejtek qualitása festett készítményeken vizsgáltatik. Festésre a Jenner- és Giemsa-festékek használtatnak leggyakrabban.

Vérbetegségek esetén a leírt normális alkatrészek száma megváltozott és pedig vagy abszolúte vagy egymáshoz viszonyított arányában, másrészt kóros alakelemek találhatók. Értékes a vörös és fehérvérsejtek egymáshozi viszonyát föltüntető érték meghatározása. (Tauszk.) A vérbetegség karakterét a vérkép alapján állapítjuk meg. Ebből következtetést vonhatunk a haemopoeticus szervek állapotára.