Tauszk Ferenc dr.: A belgyógyászat alapvonalai (1913)
Emésztési szervek betegségei - I. Szájűr betegségei
Pharyngitis chronica. 257 gm. az aa. 50.0 víz és spiritus-ra) szájvíz és ecsetelés. Ha a nyelési fájdalmak nagyok, jéglabdacsok nyelése vagy cocainnal való ecsetelés van helyén. Mihelyt az elgenyedés többé meg nem akadályozható, a genyképződés előmozdítására langyos öblögető szájvizeket rendelünk. Ha a vizsgáló újjal valamely genygóc kimutatható, annak művi megnyitása javait. A betegség kezdetén jó hatása van 0.5 gm. chinin. sulf.-nak is. Idült torokhurut. Pharyngitis chronica. Kóroktan. Vagy ismételten kiújuló heveny hurut kimenetelét képezi, vagy a garatot hosszú időn keresztül érő káros hatányok (dohányzás, ivás, éneklés stb.) befolyása alatt létesül. Máskor az orr, gége idült hurutjának folytatásaképpen jelentkezik, míg más esetekben ismét visszeres pangás következményét képezi szívbajoknál, mediastinális daganatoknál stb. Kórtünetek. Ügy, mint a heveny hurutnál, itt is a lágyszájpad és mandolák hurutja együttesen jön elő és egymástól külön nem választható, mihez rendszerint a hátsó garatfal elváltozásai is társulnak. A betegek leginkább a garatban székelő szárazság, csiklandás érzetét említik, mely őket folytonos köhögésre, krákogásra készteti. Reggel, midőn a garat éjjelen keresztül beszáradt, ez oly mérveket ölthet, hogy krákogás közben hányás lép föl, amint ezt főleg iszákosok idült hurutjánál látjuk. Az idült torokgyulladás több alakját különböztetjük meg: 1. Felületes idült garathurut (angina chronica superficialis). A garat nyákhártyája belövelt, sokszor tágult kanyargós visszerekkel ellátott és a duzzadt tüszők és nyák, mirigyektől alkotott apró szürke kiemelkedésekkel behintett (pharyngitis granulosa). 2. Az orrgaratür idült hurutja (catarrhus pharyngo- nasulis chronicus). A vizsgálat egyik jellegző tünetét a Tauszk: Belgyógyászat. 17
