Tauszk Ferenc dr.: A belgyógyászat alapvonalai (1913)
Fertőző betegségek - I. Heveny-fertőző belső betegségek
Typhus abdominalis. 11 az agglutinatio rendesen csakis a II. hét derekán vagy vége felé válik kifejezetté; nem ritkán a III., sőt IV. héten jelentkezik csak először, sőt néha egészen el is marad, miért is negativ próba esetén esetleg többször megismétlendő. Általában véve addig csekély az agglutinatio, míg a vérben sok a keringő bacillus (II. hét végéig), aminek oka az, hogy a ba- cillusok az agglutinineket lekötik. Harmadsorban megemlítem mint korai diagnostikai értékű eljárást a complementkötést, amely Kentzler, Királyfi és Ország vizsgálatai szerint is sokszor az első héten már positiv eredményt ad. Az eljárás nehézkessége akadályozza meg nagyobb elterjedését. A székletét bakteriológiai vizsgálata már legtöbbször a második héten eredményt adó. Kevésbé használatos a vizelet bakteriológiai vizsgálata. A kitenyésztett baktériumok fölismerése részben speciális táptalajok (Conradi—Drigalski, Löffler, Endo) segélyével, részben az agglutinatio végzése útján történik meg, amikor a kérdéses baktérium ú. n. identifikáló immunsavók segélyével, amelyek úgy száraz, mint folyékony állapotban vannak forgalomban, vizs- gáltatik meg arra, vájjon typhus-e. Ha az, akkor az agglutinatio nagyobb hígításban is bekövetkezik. A vérnek Naegeli által leírt elváltozásait nagy anyagon Kentzler és Ország vizsgálták. E szerzők szerint a fehérvérsejteknek megkevesbedése a többi tünet kíséretében a diagnosis megállapításában értékkel bír, főleg, ha a qualitativ vérképet is figyelembe vesszük. Ebben a legjellemzőbb az eosinophil sejteknek eltűnése és a kis lymphocytáknak megszaporodása. Az eosinophil sejteknek ismételt megjelenése kedvező prognos- tikai jel. A vérkép ú. n. Arneth-féle eltolódásának jelentőség nem tulajdonítható. A typhustoxinnal végzett Chantemesse- féle ophtalmoreactiot Ország annyiban találta értékesíthetőnek, hogy negativ eredménye nagy valószínűséggel typhus ellen szól.
