Tauszk Ferenc dr.: A belgyógyászat alapvonalai (1913)

Fertőző betegségek - IV. Nálunk ritkán előforduló fertőző betegségek

Pestis orientalis.

97

IV. Nálunk ritkán előforduló fertőző betegségek.

Pestis. Pestis orientalis.

Kóroktan. Okozója a Yersin és Kitasato által 1894-ben fölfedezett bacillus. Legömbölyített pálcika, melynek két vége methylenkékkel jobban festődik, mint a közepe. Gram- negativ, nem mozog. Könnyen emészthető és csak csekély ellentállási képességgel bír. A szárazságot rosz- szúl tűri. Állatokba sikeresen oltható. A pestis-bacillusok — mint pl. Bécsben egy laboratóriumi fertőzés esete igazolta — kétségtelenül embernél is a pestis okozói. A bacil- lusok a mirigyekben, a köpetben, vérben, vizeletben stb. találhatók. A fertőzés vagy betegekkel való direct érintkezés útján jön létre, vagy élettelen tárgyak, sőt a levegő is közvetítheti (pl. tüdőpestisnél). A járvány továbbításánál nagy szerep jut a patkányoknak, mely állatoknak pestise rendesen megelőzi az emberi járványt. Újabban az derült ki, hogy nem maguk a patkányok, hanem bolháik viszik a fertőzést tovább, amelyeknek csípése oltja be az emberbe a járványt. Innen magyarázható, hogy a mezítláb járóknál rendesen a lágyéktájon van a regionarius mirigybubó, jeléül annak, hogy a fertőzés a lábon keresztül támadta meg az egyént. A legutolsó járvány Európát is elérte.

Kórbonctan. Az összes külső és belső nyirkmirigyek duzzadtak; hasonlóképpen a bél tüszői is. A lép megnagyobbodott. A pestis septikus alakjánál a szervekben necrotikus gócok találhatók; a pestis tüdőgyulladásos alakjánál pedig kisebb-nagyobb kiterjedésű lobfolyamatok a tüdőben.

Kórtünetek. A lappangási időszak 1—7 napra tehető.

A kórtünetek klinikai megjelenése szerint megkülönböztethető ü mirigy-pestis, septikus pestis és tüdőgyulladásos pestis. De ezen három alak egymással szövődhetik.

Tauszk: Belgyógyászat. 7