Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
Időrendi tábla. Összeállította dr. vitéz Herczeg Árpád
1901 Uhlenhuth Pál (1870— ) ismerteti az ú. n. praecipita- tios eljárást az emberi és állati vér megkü'önböztetésére. 1901 Sudeck Pál (1866— ) feltalálja az ú. n. Aetherrausch- narkosist. 1902 Einthoven Vilmos (1860—1927) fePa’álja az elektrokardio- graphot. 1902 Starling Henrik Ernő (1866- 1927) kiadja alapvető tanulmányát a secretinről és a belső elválasztásról. 1902 Richet Károlv (1850—1935) és Postier Pál (1866— ) felfedezik az anauhylaxiát. 1902 Castellani Aldo (1878— ) felfedezi a trypanosoma Gam- bienset, az álomkór okozómt. 19C2 Carrel Alexis (1873— ) feltalálja az érvarratot. 1903 Mecsnikov illés (1845—1916) és Roux Emil (1853—1933) majmokra átojtják a syphilist. 1903 Wright Almroth (1861— ) felfedezi az opsoninokat. 1903 Siedentopf Vilmos (1872— ) és Zsigmondv Riehárd (1865— 1929) feltalálják az ultra- mikroskopot. 1903 Fischer Emil feltalálja és Me- ring József alkalmazza a veronait. 1903 Rruee Dá' id (1855—1931) megállapítja, hogy az ú. n. csecse- légy terjeszti az álomkórt okozó trypanosoma Gamb'enset. 1904 Stolz Frigyes (1860—1936) synthetikusan előállítja az adrenalint. 1905 Sebaudinn Frigyes (1871—19061 felfedezi a spirochaeta pal- lidát. 1905 Einhorn Alfréd (1862— ) feltalálja a novocaint. 1905 Sudhoff Károly (1853—1938) megalapítja a lipcsei egyetemi orvostörténelmi intézetet. 1905 Zeynek Riehárd (1869— ) és Preyss V. ( —1924) feltalálják a diathermiás gyógymódot. 1906 Hopkins Gowland Frigyes (1861— ) tanulmány ózza a vitaminokat. 1906 Wassermann Ágost (1866— 1925) feltalálja a róla elnevezett reactiot a syphilis kimutatására. — 1906 Báránv Róbert (1876—1936) megalkotja Hőgyes Endre felfedezései alapján a vestibularis nystagmus fogalmát. 19C6 Leleplezik Semmelweis Ignác szobrát a budapesti Erzsébet- téren. 1907 Calmette Albert (1863—1933) feltalálja a róla elnevezett tu- berculin-reaetiot. 1907 Ráró Pirquet Kelemen (1874— 1929) feltalálja a róla elnevezett tubereulin-reactiot. 1907 Gosio Bertalan (1863—) ismerteti az arsennek biológiai kimutatási eljárását. 19C8 Partsch Károly (1855—1932) ismerteti a foggyökércsúcs-re- sectiot. 19C9 Wolle Henrik Károly (1866— 1238) kísérletiig bebizonyítja, hogy a ruhatetvek terjesztik a kiütéses typhust. I 1909 Ehrlich Pál (1854—1915) és Hata Sahachiro (1873— ) feltalálják a salvarsant. 1909 A XVI. Nemzetközi Orvoskongresszus Budaoesten ülésezik. 1909 Ifj. Eppinqer Hans (1879— ) és Hess Leó (1879—- ) ismertetik az ú. n. vagotoniát és a sympathieotoniát. 1909 Neuber Ede (1882— ) kidolgozza a légzőszervi scleroma serologiai diagnosisát. 1910 Elliot Henrik Róbert (1864— ) feltalálja a glaukoma trepana- tios műtéti kezelését. 1910 Gullstrand Allvar (1862—1930) feltalálja a róla elnevezett ophthalmoskopot. 1911 Funk Kázmér a »vitamin« elnevezést alkalmazza. 1911 Bach H. és Breiger meghonosítják a higanygőzös quarz- lámpát, melyet Kirsch R. ( —1915) szerkesztett 1905ben. 1911 Grossich Antal (1849—1926) a jodtincturát honosítja meg a műtéti terület fertőtlenítésére. 1912 Abderhalden Emil (1877— ) feltalálja a róla elnevezett terhességi reactiot. 1912 A magyar országgyűlés elhatározza, hogy Pozsonyban és Debrecenben egyetemet állíttat fel. 1914—1918 Világháború. 1914—1939 Neuber Ede kidolgozza a scleroma, a bőr-blastomykosis és az aktinomykosis bőr-allergiás reactioit és fajlagos gyógymódjait’, valamint a filariasis sanguinis (Bancrofti) gyógymódját (aranvvegyület és oj- tásos malaria). 1916—1918 IV. Károly magyar király uralkodott. 1916 Pregl Frigyes (1869—1930) ki- kidolgozza a róla elnevezett
