Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
Időrendi tábla. Összeállította dr. vitéz Herczeg Árpád
631 fogadta az ú. n. C. G. S. (centimeter, gramm, másodperc) rendszert. 1870 Daremberg Viktor Károly (1817—1872) kiadja orvostörténelmi kézikönyvét. 1870— 1871 A francia-porosz háborúban a himlőojtás gyakorlatilag értékesnek bizonyul. 1871— 1906 Schaudinn Frigyes élt. 1871 Darwin Károly (1809—1882) kiadja a »The Descent of Man« c. munkáját. 1871 Weigert Károly (1845—1904) carminnal fest bacteriumokat. 1871 \\ estphal Ottó Frigyes (1833— 1890) leírja az agoraphobia kórképét. 1872— 1873 Cholera-járvány Magyarországon. 1872 Bell Graham Sándor (1847— 1922) feltalálja a ma használatos távbeszélőt. 1872 Abbe Ernő (1840—1905) feltalálja az olaj-immersios lencsét és a condensatoros világítást. 1872 Reverdin Lajos (1842—1902) bőrtransplantatiot (greife épi- dermique) végez. 1872 Billroth Tivadar (1829—1894) az első oesophagus-resectiot végzi. 1872 Huntington György (1851— 1916) leírja a róla elnevezett hereditaer choreát. 1872 A kolozsvári orvossebészeti tanintézetet egyetem rangjára emelik. 1872 Kaposi Mór (1837—1902) leírja a róla elnevezett bőrsar- coidot. 1872 Haeckel Ernő (1834—1919) megállapítja az ú. n. biogenetikai törvényt. (Az ontogenesis a phylogenesisnek a megismétlődése.) 1872 Noeggerath Emil (1827—1895) ismerteti a lappangó gonorrhoea következményeit a nőnél. 1872 Kőrösy József (1844—1906) kidolgozza a nagy városok népesedési statisztikájának mód- szerét 1873 Esmarch Frigyes (1823—1908) feltalálja a róla elnevezett compressios pólyát. 1873 Kussmaul Adolf (1822—1902) leírja a paralysis bulbaris progressiva kórképét. 1873 Obermeier Ottó (1843—1873) felfedezi a visszatérő lázat okozó spirochaetát. 1874 Paget James (1814—1899) leírja az emlőbimbó praecarci- nomás elváltozását. 1874 Kühne Willy (1837—1900) felfedezi a trypsint. 1875—1882 Haeser Henrik (1811—1884) kiadja a »Lehrbuch der Geschichte der Medicin« c. munkáját. 1875 Jackson Hughlings János (1834—1911) leírja a róla elnevezett epilepsia kórképét. 1875 Ilyvóban (Lemberg) és Czer- nowitzban egyetemet alapítanak. 1875 Westpha! Ottó Frigyes (1833— 1890) pontosan ismerteti a tabes dorsalisnál előforduló ú. n. patellaris tünetet. 1876 Paquelin András Kolos (1836— 1905) feltalálja a thermo- cautert. 1876 Közegészségügyi törvényt hoz- rak Magyarországon. (1876. évi XIV. t.-c.) 1876 Koch Róbert (1843—1910) felfedezi az anthrax-bacillus spóráit és anthrax-bacillust tenyészt mesterséges táptalajon. 1877 Paget James leírja a róla elnevezett osteitis deformans kórképét. 1877 Cohnheim Gyula (1839—1884) a szem elülső csarnokába be- ojtja a gümőkórt. 1877 Bergmann Ernő (1836—1907) a Lister-féle phenolos antisepsis helyett sublimatos antisepsis! alkalmaz. 1877 Ehrlich Pál (1854—1915) megalapítja a haematologia tudományát. 1877 Pasteur Lajos felfedezi az oedema malignum baeillusát. 1878 Koch Róbert felfedezi a sebfertőzés kórokozóit. 1878 Kühne Willy (1837—1900) először alkalmazza az enzym elnevezést a íermentumok megjelölésére. 1879 Nitze Miksa (1848—1906) feltalálja a cystoskopot és ezzel megalapítja a modern urológiát. 1879 Kronecker Hugó (1839—1914) »physiologiás« Konyhasó-oldatot állít elő és alkalmaz vér pótlására. 1879 Neisser Albert (1855—1916) felfedezi a gonococcust. 1879 Edison Tamás (1847—1931) feltalálja a szénizzólámpát. 1880—1885 Hőgyes Endre (1847—1906) kiadja az associált szemmozgásokról szóló közleményeit. 1880 Laveran Alfonz (1845—1922)
