Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)

Időrendi tábla. Összeállította dr. vitéz Herczeg Árpád

619

órr nyálkahártyájának élettani működését.

1660—1742 Hoffmann Frigyes élt.

1660—1734 Stahl Ernő György élt.

1661 Malpighi Marcello (1628—1694) felfedezi a hajszálereket.

1661 Stensen Miklós (1648—1686) felfedezi a fültőmirigy kivezetőcsövét.

1661 Boyle Róbert (1626—1691) kiadja a Sceptical Chymist (Che- mista scepticus) c. munkáját.

1662 Descartes René közli az első élettani könyvet »De homine« címmel.

1664 de Graaf Regner (1641—1673) állatkísérlettel tanulmányozza a hasnyálmirigy váladékát.

1664 Willis Tamás (1621—1675) felfedezi az agyvelő alapján a ú. n. circulus arteriosust.

1665 Hooke Róbert (1635—1703) először használja a »cellula« elnevezést a növénytanban.

1665 Ruysch Frigyes (1638—1731) injectios eljárással tanulmányozza az ereket.

1665 Lower Richárd (1631—1691) először végez vérátömlesztést kutyából kutyába.

1665 Malpighi Marcello felfedezi a vörös vértestecskét.

1665 A Philosophical Transactions című tudományos folyóirat alapítási éve.

1667 Denys Keresztelő János (?— 1704) először végez emberen vérátömlesztést.

1667 Hooke Róbert állatkísérlettel kimutatja, hogy a lélekzéskor valamilyen változás következik be a vérben.

1667 Swammerdam János (1637— 1680) megállapítja, hogy a tüdő úszik a vízen, ha az újszülött már lélekzett.

1668 Mayow János (1643—1679) megállapítja, hogy a levegőnek egy bizonyos alkatrésze szükséges az égéshez és a lé- lekzéshez, amit ő spiritus nitro-aéreusnak nevezett és ami nem más, mint az oxygen.

1668—1738 Boerhaave Hermann élt.

1668—1706 Baglivi György élt.

1669 Stensen Miklós (1648—1686) geológiai művet ad ki, amivel a geológia egyik megalapítója lett.

1669 Lower Richárd állatkísérlettel kimutatta, hogy a vénás vér levegővel telítődik a tüdőben.

1669 Brand nevű hamburgi vegyész és orvos felfedezi a phospbort.

1670—1747 Möller Ottó Károly élt.

1670 Kerckring Tivadar (1640—1693)

leírja a vékony bél valvulae conniventes nevű képleteit.

1670 Az Academia Caesareo-Leopol- dina megkezdi a »Miscellanea« (Ephemerides) című folyóirat“ kiadását.

1672 de Graaf" Regner leírja az ova- riumról szóló művében a petefészek ú. n. Gaaf-féle tüszőjét.

1672 XIV7. Lajos király megtiltja a boszorkánypereket Francia- országban.

1672 Európába behozzák az ipecacuanha gyökeret.

1673 Leeuwenhoek Antal (1632— 1723) mikroskopokat készít.

1673 Megjelenik Malpighi Mareel- lonak »De formatione pulii in ovo« c. munkája.

1674 Ham János, Leeuwenhoek tanítványa felfedezi a sperma- tozoont.

1674—1750 Petit Lajos János élt.

1674 Sydenham Tamás (1624—1689) febris comatosa néven leírja az encephalitis lethargicat.

1675 Leeuwenhoek Antal proto- zoonokat lát.

1676 Grew Nehemiás (1641—1712) először leírta a virágban levő porzó és bibe élettani működését.

1677 Megjelenik Peyer Kom ád Jánosnak (1653—1712) a vékony bélben levő folliculusokról szóló munkája.

1679— 1681 Blegny Miklós szerkesztésében megjelenik »Nouvelles Dé- couvertes sur toutes les Parties de la Médecine« címmel az első orvosi folyóirat.

1679 Bonét Théophil (1620—1689) kiadja a »Sepulchretum anatomicum« c. munkáját.

1679 Rivinus Quirinus Augustus (1652—1723) felfedezi a nyelv alatti mirigyet.

1679 Leeuwenhoek Antal felfedezi a sima izomrostot.

1680 II. Bartholin Gáspár (1655— 1738) felfedezi a nyelv alatti mirigy kivezető csövet.

1680— 1681 Borelli Alfonz (1608—1679)

kiadja a »De motu animalium« c. munkáját.

1682—1771 Morgagni Baptista János élt.

1682 Brunner Konrád János (1653— 1727) leírja a róla elnevezett duodenalis mirigyeket.

1682 Newton Izsák (1642—1727) megállapítja a nehézkedés törvényét.

1682 Ray János (1627—1705) kiadja a »Methodus plantarum« c, művét.